Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

76 Perjogi Döntvénytár. sági cselédnek, akinek bérkövetelése az 1907: XLV. tc. 62. §-a szerint közigazgatási útra tartozik. (Marosvásárhelyi kir. tábla 1915 P. 801. sz.) 106. Annak a megállapítása, hogy a rendezett ta­nácsú város tisztviselőjének az állásról történt le­mondása — beszámíthatatlanság folytán — érvény­telen volt, és így özvegyének a várossal szemben ellátási igénye van, az 1896: XXVI. tc. 27. §-a sze­rint polgári perútra nem tartozik. (Kúria 1915 nov. 10. Rp. VII. 5566. sz.) = V. ö. Perjogi Dtár I. 272. sz. 107. Ha a község a vasúthoz vezető út létesítéséhez való hozzájárulás arányára nézve a vasúttársaság­gal és az érdekeltekkel megállapodott, ebből szár­mazó jogait rendes bírói úton érvényesítheti. (Kúria 1915 szept. 28. Rp. VIII. 1026. sz.) A kir. Kúria: A másodbíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : A felperes a közte és az alperesek között létre­jött megállapodás alapján igényelvén alperesektől azt az összeget, amely reá közigazgatási eljárással a községből a vasúthoz vezető út létesítése és fenntartásához való hozzájárulási kötelezettsége­ként kivettetett, — ezt az összeget ezen a magánjogi címen bírói uton annak dacára igényelheti, hogy a hozzájárulási arány megállapítását és kivetését, valamint a kötelezettség megállapítását az 1890:1. tc. közigazgatási eljárásra utalja. Minthogy azonban az elsőbíróság vonatkozóan felhozott indokaiból azt helyesen álla­pította meg, hogy a felperes magánjogi címét képező és a köz­igazgatási bejárásról felvett jegyzőkönyvhöz csatolt nyilatkozatban íoglalt megállapodás nem a hozzájáró út, hanem a régi töltés

Next

/
Thumbnails
Contents