Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

Perjogi Döntvénytár. 57 A budapesti kir. tábla: Az elsőbíróság végzését helybenhagyja. Indokok: A keresetlevél utolsó bekezdése szerint M. J. nem saját nevében, hanem kifejezetten, mint R. Ernő közjegyzőileg meghatalmazott vagyonkezelője és megbízottja lép tel keresettel; és a felfolyamodáshoz csatolt meghatalmazás szerint is M. Jakabnak nem az a jogköre, hogy R. Ernő követeléseit saját nevében, saját felperessége alatt érvényesítse, hanem az, hogy R. Ernő nevében pereket indíthasson, R. Ernőt pereiben képviselhesse, illetve ügyvédet vallhasson. A jelen per telperese tehát nem M. Jakab, hanem R. Ernő; és a perből közvetlenül az utóbbira nézve keletkezhetnek az alperessel szemben jogok és kötelezettségek. Már pedig minden olyan esetben, amikor valaki harmadik személy nevében, ennek akár törvényes, akár meghatalmazott képviselőjeként lép fel a bíróság előtt, a harmadiknak az ő reá hárulható kötelezettségeken alapuló jogi érdeke teszi indokolttá és szükségessé azí, hogy a bíróság a képviseleti jogosultságot mindenkor — tehát az ellenfél beismerése vagy perbeli mulasztása esetében is — hivatalból vizsgálja. Az elsőbíróságnak azt a végzését tehát, mely az alperesi mulasztás következményeinek kimondását a R. Ernő által M. Jakabnak adott meghatalmazás be nem mutatása okából a Pp. 443. §-ának 2. pontja alapján megtagadta és az eljárást szünetelővé tette, saját indokainál és a fentieknél fogva helyben kellett hagyni. Önként értetődik, hogy a meghatalmazás utólagos bemutatása íolytán most már új határnap tűzendő. * * = V. ö. Perjogi Dtár I. 278. sz., Pp. 110. §. és Térfi-íéle gyűjt. IV. 661. sz. 77. /. Az a körülmény, hogy az üzleti tevékenységét a hadbavonulás folytán beszüntető bizományos a bizományi viszonyhoz való ragaszkodását nyilvánította, nem teszi szükségessé, hogy a megbízó a bizományi viszony szünetelésének bírói megállapítása iránt keresetet indítson. — //. Az, hogy a felek a szerződés hatályára vonatkozó ellentétes felfogásuk-