Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

Tartalommutató. Lap A bíróságok belső szervezete (Pp. 54—58. §-ai.) 53. III. Eljárás a csődnyítási ügyekben. Csődnyítási ügyekben a kir. törvényszék határozatait tanácsban (zárt ülésben) hozza. (Tüsz. 134. §.) A csődtörvény (1881 : XVII. tc.) 84. és 248. §-aiban említett «tárgyalás» alatt a Pp. 254. §-ában szabályozott meghallgatást kell érteni 36 117. Tanácselnök vagy egyes bíró nem határozhat a törvényszéki perben az ítélet meghozatala után felmerült költség kérdésében 88 186. Szabályszerűen jár el a kir. ítélőtábla, ha a törvényszék mint elsőbíróságnak polgári perben-hozott végzése ellen beadott felfolyamodás felett háromtagú tanácsban határoz 140 187. A per érdemében a tanács minden tagjának szavaznia kell ; lényeges eljárási szabálysértés (novella 39. § o) pontja) forog fenn tehát, ha a tanács valamely tagja csupán a feloldás kérdésében nyilatkozott, az ügy érdemében azonban véleményét nem nyilvánította 141 448. I. Váltófizetési meghagyást nem a bírósági jegyző, hanem csak az elnök (járásbíró) bocsáthat ki ; de a szabálytalanságot a felszólalás elmulasztása orvosolja 319 499. A tömeghitelezőknek követeléseik ki nem fizetése miatt a csődbíróság előtt beadott panaszát háromtagú tanácsban kell elintézni 352 Bírósági személyek kizárása (Pp. 59—69. §-ai.J 36. Aki a pert mint járásbíró több ízben tárgyalta, de ítéletet nem hozott, azt a törvény az ítélet elleni fellebbezés elbírálásából nem zárja ki 27 377. A kir. ítélőtábla által a Pp. 64. §-a szerint valamely bíró kizárása kérdésében első folyamodásban hozott végzés elleni felfolyamodást a Pp. 553. §-a szerint a kir. ítélőtáblánál kell beadni. Az ennek ellenére a kir. törvényszéknél beadott és onnan a kir. ítélőtáblához a felfolyamodási határidő lejárta után érkezett felfolyamodást a kir. Kúria hivatalból visszautasítja 258 518. Ha a törvényszéki elnöknek egyenes ágban rokona a felfolyamodás alatt álló hagyatéki ügyben mint örökös vagy hagyományos érdekelve van, a kir. táblának más törvényszéket kell mint felfolyamodási bírót kijelölnie c. . 365 Perképesség (Pp. 70. és 71. §-ai.) 13. Az a körülmény, hogy valamely községbeli volt úrbéresek nincsenek kormányhatóságilag jóváhagyott szabályzattal önálló birtokossági testületként szervezve, nem akadályozza az általuk a politikai község ellen indított per érdemleges elbírálását ; de az alperes nem fizetésre, hanem csak letét behelyezésre kötelezhető 11 37. Perbeli jogképességgel bír a politikai párt, amelynek — bár kormányhatósági jóváhagyással még el nem látott — szervezeti szabályzata s ezen alapuló rendes vezetősége és képviselete van s amelynek tagjai, bár önkéntes adakozás útján, de mégis juttatnak bizonyos összegeket pártcélokra a pártvezetőséghez 27 38. Nincs oly általános jogszabály, hogy csak az anyaegyesületeknek van jogi személyiségük és hogy az ezek által felállított vidéki osztályok önálló jogi léttel nem bírhatnak 28