Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

Perjogi Döntvénytár. sem az elsőbírói, sem a fellebbezési eljárásban nem hozta íeí azt, hogy ő akkor, amidőn az ingókat megvette, az azokra foganatosított végrehajtásokról és az igényper folyamatban lété­ről nem bírt tudomással; a felülvizsgálati kérelemben erre nézve előadottak tehát a S. E. 197. §-a értelmében figyelembe nem jöhetnek. III. Ekként a per — a jóhiszemű szerzés kérdésének mel­lőzésével — egyedül azon az alapou bírálható el, hogy az eredeti felperes, akitől a beavatkozó a tulajdonjogát származtatja, maga is tulajdonos volt-e vagy sem ? Minthogy pedig a fellebbezési bíróság jogi döntése szerint az eredeti felperes a lefoglalt ingókra vonatkozó tulajdonjogát nem mutatta ki és minthogy a határozat jellegével bíró ezt az ítéleti kijelentést a felülvizsgálati kérelemmel egyedül élő beavat­kozó egyáltalán nem támadta meg, utóbbit, mint az eredeti fel­peres jogutódját, az igénykeresete alapjául szolgáló tulajdonjog ugyancsak meg nem illeti. IV. Ezért a beavatkozót felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani, még pedig a S. E. 199. §-a alapján a másodrendű al­peressel szemben is, mert, habár ez az alperes az elsőbírói íté­let ellen nem fellebbezett és így őt, akire a többi végrehajtatok fellebbezéseinek hatálya a S. E. 139. §-a értelmében ki nem terjedhetett, a fellebbezési eljárásban való részvételre sem kellett volna bocsátani, felperes azonban e szabálytalanság ellen sem a fellebbezési eljárásban, sem a felülvizsgálati kérelemben fel nem szólalt. = Ad I.: Pp. 82. §., Perjogi Dtár I. 3., 70., 192., 341. sz. és Hiteljo^i Dtár IX. 9. sz. — Ad III.: Pp. 836. §. — Ad IV. : Perjogi Dtár I. 31., 2S6 366. sz. 62. Megállapítás szükségességének megszűnése a per folyamán. (Budapesti kir. tábla 1915 május 5. 1914. G. 1519. sz.) A budapesti kir. tábla: Felperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad, a megtámadott ítéletet feloldja és a fellebbezési bíró­ságot az ügy érdemében való további eljárásra, valamint a fe­lülvizsgálati költség viselésének kérdésére is kiterjedő új hatá­rozat hozatalára utasítja. Indokok : Az a kérdés, vájjon valamely jogviszony létezésé­nek vagy nem létezésének megállapítása a felperes jogviszonya-

Next

/
Thumbnails
Contents