Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. II. kötet (Budapest, 1917)

32 Perjogi Döntvénytár. előző bírói eljárással és bírói határozatokkal együtt az 1881 : LIX. tc. 39. §. o) pontja és 40. §-a alapján hivatalból megsemmisíteni és a semmis eljárásra okot adó felpereseket ellenfeleik költségében az 1868 : LÍV. tc. 252. §-a értelmében elmarasztalni kellett. ¥ * = V. ö. Pp. 77—78. §-ait és Perjogi Dtár I. k. 153., 293., 294. sz. — A Pp. szerint a pertársaság anyagi előfeltételeinek hiánya nem a per megszüntetését, hanem csak a helytelenül egy keresetben érvényesített követelések szétválasztását, elkülönített tárgyalását és eldöntését eredményezheti, ha a bíróság mindegyikre hatáskörrel és illetékességgel bír. .44. Amidőn a birtokrendezési eljárásban az egyes érdekeltek által használt előterjesztések oly elválaszthatatlan szoros összefüggésben állanak egymással, hogy az egyik előterjesztésnek helytadás esetében a másiknak is okvetlenül helyt kell adni: az egyiknek fellebbezése a nem fellebbező érdekeltre is kihat. (Kúria 1915 febr. 23. 36/1914. urb. sz. III. p. t.) * * = V. ö. Pp. 80., 487., 491. §-ait, Perjogi Dtár 162., 189—191., 372., 387. sz. és Magánjogi Dtár IX. 42. és 318. sz. 45. A feloszlott [közkereseti társaság volt tagjai elleni perben az a kérdés, hogy a közkereseti társaságot szerződésszegés terheli-e, a társaság összes tagjaival szemben csak egységesen bírálható el. (Kúria 339/1914. V. sz.) = V. ö. Hiteljogi Dtár I. 12. sz.