Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. I. kötet (Budapest, 1916)

'20 Perjogi Döntvénytár. igazságügyminiszteri rendelet rendelkezései megfelelőleg alkalmazandók. indokok: Nem bír elfogadható alappal az alperes csatlakozási kérelme, mely arra irányul, hogy a fellebbezési bíróság ítéletének a NB. 3. alatti szerződés érvénytelenségét kimondó indokolása mellőztessék; mert mint alperes is elismeri, ez az indokbeli kijelentés a perben nem álló V. M. érdekeit sérti; minthogy alperes azt is vitatja, hogy az ő kezességi kötelezettsége is megszűnt, tehát érdekei a NB. 3. alatti szerződés jogi sorsához nem lűződnek, felülvizsgálat iránt előterjesztett csailakozási kérelme figyelembe nem vehető, de különben tárgytalan is, mert a perben nem álló V. M.-re vonatkozólag a kérdéses indokbeli kijelentés joghatályul nem bír. * * = Ad I. A budapesti kir. tábla a felülvizsgálati kérelem elutasítása esetében csak a felülvizsgálati költségek tekintetében teszi meg a moratóriumi rendeletekben előirt intézkedést. — Ad II. Lásd Magánjogi Dtár VIII. 14y.; Gaár «Magyar Pp. magyarázata* II. 118. lap ; Kovács ^Pp. magyarázatai II. 515. lap XXI., XXII. és b%'2. lap XI. jegyzeteit. 32. Közbenszóló ítélet a fellebbviteli eljárásban. (Temesvári kir. tábla 1914 május 22. Fs. 81/1914. sz.) (Tényállás: A fellebbezési bíróság azon az alapon utasította el felperest az alperes, mint az egyenes adós által megajándékozott személy elleni tűrési keresetével, mert felperes nem mutatta ki, hogy követelése az egyenes adós egyéb vagyonából be nem hajtható.) A temesvári kir. tábla: A fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja és ugyanezt a bíróságot utasítja, hogy az ügy érdemére kiterjedő új ítéletet hozzon. Indokolás: Meg van állapítva, hogy az egyenes adósnak nincs más vagyona, mint egy 50 korona értékű ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog, — az elutasítás indoka tehát téves. Minthogy pedig a fellebbezési bíróság az ügy érdemébe nem bocsátkozott és ezirányban tényállást meg nem állapított, íteletét meg kellett változtatni. * * = A felülvizsgálati bíróságnak itt nem ítélettel, hanem — a tényállás hiányossága folytán — feloldó végzéssel kellett volna határoznia. Közbenszóló és