Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. I. kötet (Budapest, 1916)
12 Perjogi Döntvénytár. elsősorban a közvetlen tetles ellen volna folyamaiba teendő, a kereset léhát helyesen indíttatott a jogügyi igazgatóság által képviselt m. kir. államkincstár ellen. A kereshetőségi jogra vonatkozó panasz tehát alaptalan. Tényként megállapíitatott a csendőrkerületi parancsnokság határozata alapján, hogy Sz. L. csendőr és társai a nyomozási eljárás közben jogtalanul tettleg bántalmazták a felperest és az ő őrizet alá vételénél szabálytalanul járlak el. Azonban a kártérítési kötelezettség kimondásához nem elég a tilos cselekmény megállapítása, hanem az is szükséges, hogy kár tényleg felmerült és hogy az a szóbanforgó cselekménnyel vagy mulasztással okozati összefüggésben is álljon. Feloldandó volt tehát a fellebbezési bíróság ítélete, mert ez a kérdés végítéletre nem hagyható és mert az erre vonatkozó tényállás az alap fennállását kimondó ítéletben meg nem állapíttatott. = Lásd a Pp. 391. §-át. Kovács «Pp. magyarázatai II. kötet iT'.t. lap II. jegyzetét és a Gottl-féle gyűjtemény XI. 2309. sz. esetét. 20. /. A felpereseknek a 6000 K tőke kifizetése iránt előterjesztett kereseti több követelésben, ingatlanaiknak és önmaguknak ettől a tehertételtől való mentesítése iránt való kevesebb kérelem bentfoglaltatván, a kir. Kúria a peres kérdést ez alapon érdemben bírálta el. — li. Az ingatlan tehermentesítésére 60 napi határidő, ezen kötelezettség nem teljesítése esetén pedig a megfelelő összeg bírói leiétbe helyezésére a 60 nap lejártától számítandó további 8 napi határidő tűzetett. (Kúria 1914 nov. 26. G. 165/1914. sz.) * + — Ad I. Lásd a Pp. 394. §-át és Kovács «Pp. magyarázatai II. 482. I. VI—VIII. jegyzeteil. — Ad II. Lásd a Pp. 397. §-ál.