Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. I. kötet (Budapest, 1916)

Tartalommulaló. XXIX. Lap téllel nem élhet: mert egyedül az indokok ellen ennek csak akkor van helye, ha azok megállapításszerű ós a fellebbezőre sérelmes kijelentést tartalmaznak 257 412. Megkeresés teljesítésének megtagadása esetében a Pp. 17. §-a szerinti felszólalásnak nincs helye, ha a sérelem a rendes jogorvoslati úton is orvosolható 305 Felebbezési tárgyalás. (Pp. 485—502. §-ai.) 175. A kereset felemelésének a felülvizsgálati bíróság feloldó határozatát követő fellebbezési tárgyaláson is helye van 115 203. A fellebbező félnek az a perbeli jogcselekménye, mely szerint írásbeli fellebbezési kérelmét a fellebbezési bíróság előtt tartott első érdemleges tárgyaláson szóval előadta, a S. E. 107. § második bekezdése, s a 162. § negyedik bekezdése értelmében megtartja hatályát a részben változott bírói tagokból alakult és a fellebbező fél részvétele nélkül megtartott második (folytatólagos) fellebbezési tárgyaláson is . 134 407. II. Az első fellebbezési tárgyaláson előterjesztett ténybeli előadások, bizonyítékok és kifogások abból az okból, hogy a fél azokkal az ügy elintézésének késleltetését célozza, figyelmen kívül nem hagyhatók és az a körülmény, hogy az első fellebbezési tárgyaláson beszámítási kifogáskép érvényesített ellenkövetelés a kereseti követeléssel összefüggésben nincs és eldöntése a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, ugyancsak nem vonhatja maga után az ellenkövetelés teljes figyelmen kívül hagyását, hanem csak azt, hogy a bíróság a Pp. 389. §-a értelmében a kereseti követelés felől részítéletet hoz és a beszámítás kérdésében a tárgyalást folytatja ... 295 A felebbezési bíróság határozata. (Pp. 503—508. §-ai.) 78. A S. E. T. 167. §-a szerint a fellebbezési bíróság csak az ott egyenkint felsorolt két esetben van jogosítva határozatát az elsőbíróságtól eldöntött kérdésre szorítani és az ügyet, amennyiben szükséges, további tárgyalás és ítélethozatal végett az elsőbírósághoz visszautasítani; nevezetesen akkor, ha az elsőbíróság az alap és mennyiség szerint vitás követelésnek csupán alapja felett határozott, vagy ha a perújításnak helyt nem adó elsőbírói ítéletet megváltoztatja, de nem akkor, mikor az elsőbíróság egyéb okból, például időelőttiség okából utasította el a keresetet 49" 79. Ha az elsőbíróság a keresetet abból a helytelen indokból utasította el, hogy az ideiglenes nőtartás leszállítása önálló keresettel, perújítás nélkül nem kérhető, a fellebbezési bíróságnak pedig az az álláspontja, hogy a kereset ez okból el nem utasítható: úgy az ügyet az elsőbírósághoz vissza nem utasíthatja, hanem azt maga tartozik érdemben eldönteni; mert a S. E. 167. §-ának (Pp. 506. §) szabályai kiterjesztőleg nem magyarázhatók 50 258. Fellebbezési kérelmek által megszabott korlátok a házassági perben 174 259.1. A házassági perben a gyermekek elhelyezésére és tartására vonatkozó rendelkezést a fellebbezési bíróság hivatalból felül nem bírálhatja 175 330. Amennyiben az ítélet szerkesztésekor az abban résztvevő tanácstag még tényleges szolgálatban állott, úgy az a körülmény, hogy ez a bíró az írásbafoglalt ítélet aláírásakor — nyugdíjazás folytán — már állásától fel volt mentve, az eljárás érvényességét nem érinti 230361. II. Abban a határozatban, mely a hatásköri kifogásnak helyt adó