Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. I. kötet (Budapest, 1916)

Tartalom mulató. xvil Lap Elnapolás, elhalasztás, bíróváltozás. (Pp. 238—242. §-ai.J 11. Elnapolási kérelem nem akadályozza a mulasztás következményeinek kimondását 7 203. A fellebbező félnek az a perbeli jogcselekménye, mely szerint írásbeli fellebbezési kérelmét a fellebbezési bíróság előtt tartott első érdemleges tárgyaláson szóval előadta, a S. E. 107. § második bekezdése s a 162. § negyedik bekezdése értelmében megtartja hatályát részben változott bírói tagokból alakult és a fellebbező fél részvétele nélkül megtartott második (folytatólagos) fellebbezési tárgyaláson is 341 316. A közvetlenség elvének megsértéséről nem lehet szó, ha a bíróváltozás után tartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv nem tartalmazza ugyan azt, hogy az eljárt bíró az első érdemleges tárgyalást a felekkel megismételtette, azonban az ítéleti ténymegállapítás alapjául szolgáló egész tanubizonyítást a második tárgyaláson az a bíró vette fel, aki az ítéletet is meghozta, sőt e bíró előtt az egyik fél további bizonyításfelvételt kért és a felek efelett tárgyaltak 217 317. Tanácsváltozás esetében a tőzsdebíróság a Pp. 242. és 392. §-a értelmében szabályszerűen megalakítottnak nem tekinthető, ha a tárgyalás nem ismételtetett. Az az eljárás, hogy az új tanácstaggal «az előző tárgyalás eredményét megismertetik)), a tárgyalás ismétlését nem pótolja 217 Bizonyítás általában. (Pp. 263—268. és 270—274-. §-ai.) 12. Ha alperes a gyermektartási perben csak a kritikus időt megelőző közösülést ismeri be, ez nem beismerés, hanem tagadás 8 16. II. Bizonyítás mellőzése a bizonyítandó tény hiányos megjelölése miatt 9 őő. Perenkívüli meghallgatás során a felek jelenlétében eskü alatt kihallgatott tanúk vallomásai a per bírósága által, a kihallgatás megismétlése nélkül is mérlegelhetők és bizonyítékul elfogadhatók, ha a feleknek a perben alkalmuk volt arra, hogy e vallomásokra észrevételeiket megtehessék 34 76. Az a kijelentés, hogy a fellebbezési bíróság «a tényállást az eddigi bizonyítékok alapján tisztázottnak találta* egész általánosságban tartott kijelentésnél nem egyéb és mint ilyen, az indokolás ama célzatának, hogy az meggyőző legyen, meg nem felel. Ezzel a felhívott bizonyítékok bizonyító erejének megdöntése nincs indokolva és ily kijelentés nem zárja ki azt, hogy a kihallgatandó tanúk vallomásának ismeretével a fellebbezési bíróság meggyőződése mégis máskép alakulhasson 48 77. Azokat a perbeli adatokat és a feleknek ama nyilatkozatait, amelyek alapján a bíróság valamely ténykörülményt onem vitásnak* nyilvánít, az ítélet indokaiban elő kell adni 49 104. A peres feleknek egymás között folytatott más pereiben hozott ítéletek tartalma bizonyítási anyagul felhasználható 69 205. Hogy a learatási, behordási és cséplési kiadások átlagosan hány %-át teszik a termés értékének, az a köztudomású tények közé tartozik 136 235. Bizonyítás a törvényes vélelemmel szemben 158 244. A birtokrendező törvények alá tartozó jogviszonyokra vonatkozó kérdésekben nyomozó bírói eljárásnak van helye és épen ezért a Perjogi Döntvénytár. T