Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. I. kötet (Budapest, 1916)

Perjogi Döntvénytár. 78 eljárás folyamán indított igénypernek tárgyát az 1881 : LX. tc. 96. §. rendelkezéséhez képest egyedül az igényelt vagyonnak a foglalás alól való felmentése képezvén, a pertárgy értéke nem haladhatja meg azt az összeget, melynek erejéig a felek vagyoni érdeke a szerzett zálogjog fennállásához, illetve megszűnéséhez fűződik. Minthogy pedig a fennforgó esetben az alperes az igényelt ingókat 50 korona követelése erejéig foglaltatta le, a lefoglalt készpénz és ingók értéke 300 koronát tesz ki és az alperes ezeknek az ingóknak zár alatti meghagyását kéri; a feleknek a zálogjog fennállásához, illetve a zárfeloldáshoz fűződő vagyoni érdeke a 400 koronát meg nem haladván, az 1893: XVIII. tc. 181. §-a szerint felülvizsgálatnak nincs helye: már pedig a magyar kir. Kúria III. polg. számú döntvénye szerint azokban a perekben, melyeknél a másodbíróság ítélete felülvizsgálati kérelemmel meg nem támadható, fel folyamodással sem lehet élni a kir. törvényszék végzései ellen. A felfolyamodást tehát visszautasítani s az 1893: XVIII. tc. 205. §-ának rendelkezéséhez képest alperest pénzbírsággal büntetni kellett. •K * = Ad I. : A Pp. 6. §. 4. pontja szerint a követelés összege és a lefoglalt ingók értéke közül mindig a kisebbik irányadó. — Ad II. és III. : Megfelel a Pp. 821. §-ának — és a kifejezetten egyfokú felfolyamodással megtámadható végzésektől eltekintve — 551. §. I. bekezdésének. Lásd Kovács «Pp. magy.» II. k. 721. lapját. — Ad IV. : A S. E. 205. §-a csak felülvizsgálati kérelem esetében, az 1881 : LIX. tc. 60. §-a pedig az alaptalan felfolyamodás esetében írja elő a bírságolást. A Pp. 544. §-a szintén csak a felülvizsgálati kérelemre vonatkozik, míg felfolyamodás esetében a Pp. bírságot egyáltalán nem ismer. 117. A róm. kath. plébánia hívei nem alkotnak jogi személyt. Nemlétező jogi személyek semmiféle képviselet mellett sem lehetnek perbeli agyfelek. (Kúria 1914 máj. 26. 3466/1913. P. sz. I. p. t. sz.) A kir. Kúria: A győrvári róm. kath. plébániához tartozó róm. kath. hitközségekkel szemben rendelkező részükben mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletét a megelőző peres eljárással együtt az 1881 : LIX. tc. 39. §. o) pontja alapján hivatalból megsemmisíti és ebben a részben az eljárást megszünteti.