Kovács Marcel (szerk.): Perjogi döntvénytár. I. kötet (Budapest, 1916)

Perjogi Döntvénytár. (Kúria 1914 november 25. G. 150 1914. sz.) A kir. Kúria mint felülvizsgálati bíróság: Alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében tényállásként állapította meg, hogy az alperes, a leiperesek által 1910. évi augusztus hó l-lől számítandó 6 évre kibérelt üzleti helyiséget és lakást 1912. évi augusztus hó l-re felmondotta, és hogy felperesek kifogásaiknak elutasításával végrehajihatónak kimondott elsőbírósági ítélettel a bérleménynek 1912. évi augusztus 1-én leendő kiürítésére lettek kötelezve, felperesek a bérleményt ennek folytán tényleg kiürítették, azt alperes másoknak bérbe is adta ; a felperesek felülvizsgálati kérelme folytán azonban a másodbíróság az elsőbíróság ítéletét megváltoztatta, a felmondást érvényesnek el nem fogadta, és alperest a felmondás érvényesnek való kimondására irányuló keresetével elutasította; megállapította a fellebbezési bíróság további tényállásként azt is, hogy a felperesek a bérleti szerződés 5-ik pontjában foglalt tilalmat szem előtt tartva má^ok részére szálló vendégeket nem közvetítetlek, egyben jogilag megállapította, hogy szerződésszegést nem követtek el, és alperesnek a bérleti szerződés megszüntetésére jogszerű oka nem volt. Alperes ezt a tényállást az alapon támadja meg, hogy a felmondás érvényessége iránt folytatott eljárásban a felülvizsgálati bíróság jogszabálysértést követett el azzal, hogy a S. E. 197. §-a reidelkezése ellenére nem az elsőbírósági tényállást fogadta el ítélkezés alapjául, hanem a bizonyítékok mérlegelésével önállóan állapította meg :i tényállást, és az elsőbíróság irányadónak tekintendő ténymegállapítását mellőzte; a fellebbezési bíróság pedig ebben a perben nem az elsőbíróságnak, hanem a leiül vizsgálat i bíróságnak jogszabály sértéssel megállapított ítéleti tényállását fogadta el ítélethozatal alapjául, és e/zel ugyancsak a S. E. 197. $-át sértette meg. Ez a panasz alaptalan. A 487?>/894. I. M. R. értelmében lefolytatott 1912. Sp. I. 509. sz. előző perben sérelmei szenvedő felperesek a hivatkozott rendelet 18. §-a értelmében igényüket a törvény rendes útján jogosítvák érvényesíteni, ehhez képest ebben a perben a szerződésszegés kérdése az előző perben történt megállapításoktól függetlenül nyer elbírálást. A fellebbezési bíróság a felek által felhozott bizonyítási anyagnak az S. E. 64. §,-a szerint való lüzele> mérlegelésével és a megu}őződésél előidéző okok felsorolásával állapította meg a tényállást arra nézve, hogy felperesek a bérleti szerződés 5. pontjának tilalmát meg nem szegték, mert mások részére szálló vendégeket nem közvetítettek, s ebből a S. E. 197. $ a