Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 69 képviseli a tömeget mindazokban a perekben, amelyek azt cselekvőleg vagy szenvedőleg megilletik. Ez alapon a csődtömeggondnokot a törvény nevében fel­perességi jog illeti meg. A csődtömeggondnok részére az illetékdíjjegyzék 85. tétel 10. pontjában biztosított személyes illetékmentesség csak a csőd­tömeg ellen indított perekre vonatkozik, vagyis amikor a csőd­tömeggondnok alperesként szerepel. Az illetékmentesség fennforgása vagy fenn nem forgása tehát a perbeli álláshoz képest a csődtömeggondnok személyé­hez fűződik. Ennélfogva a csődtömeggondnok mint felperes által indí­tott cselekvő perekben az illetéket leróni tartozik, s így az egy­szeres illetékért, mint ennek elmulasztása esetén a felemelt ille­tékért is a saját személyében felelős. 41. Hirdetési célokra szolgáló fény jelzőkészülékek­nek az épületen alkalmazása akkor is házadó alá esik, ha a háztulajdonos az épület falait, vagy a háztetőt erre a célra ellenszolgáltatás nélkül engedi át. (Közigazgatási bíróság 282. számú jogegységi megállapodás. Indokok : A házadó tárgya az épület, alapja pedig az épü­let hozadéka, a nyers bérjövedelem, ha az épület bérbe van adva és a haszonérték akkor, ha az épületet a tulajdonos maga hasz­nálja, vagy annak használatát másnak ellenszolgáltatás nélkül engedi át. Helyes becslés mellett a haszonérték egyenlő azzal az összeggel, amelyet az épület hozna abban az esetben, ha tulaj­donosa azt bérbeadás útján hasznosítaná, vagyis a nyers bér­jövedelemmel. Nyers bérjövedelem és haszonérték azonos körül­mények között egyenlő és a házadó mérve szempontjából bérbe­adott és bérbe nem adott épület között nincs különbség, mert a házadó alapja mindig a nyers bérjövedelem, — ott az a bér­összeg, amelyet a bérlő fizet, itt pedig ez a bérösszeg, amelyet az épület használatáért bérbeadás esetében el lehetne érni. Mindaz, amit a háztulajdonos a bérlőtől az épület haszná­lata fejében kap, a házadó alapját képezi. Ha tehát az épület falai vagy a tetőzet hirdetési célokra van átengedve, akkor az átengedés fejében teljesített ellenszolgáltatás a házadó alapjá­hoz számít. A H. H. Ö. 8. §-ának 6. bekezdése ezt kifejezetten rendeli. Miután pedig a házadó alapja szempontjából bérbe adott és bérbe nem adott épület között különbség nincsen, az épület bármely részének hirdetés céljára való felhasználása ese-

Next

/
Thumbnails
Contents