Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

70 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. tében házadót kell fizetni akkor is, ha a háztulajdonos az épület falait vagy a háztetőt hirdetés céljára ingyen engedi felhasználni, mert az épület használatában rejlő hozadék adóköteles és a kincstárnak a házadóhoz való joga független attól, hogy ez a hozadék a háztulajdonos szabadrendelkezési jogának mikénti gyakorlása szerint minő alakban jelentkezik. A H. H. Ö. 9. § 1. bekezdésének azon rendelkezéséből, hogy a bérbe nem adott épületek adóalapja a tényleg bérbeadottakkal történt összehasonlítás útján megbecsült haszonérték, nyilvánvaló, hogy a 8. §-nak mindazok a rendelkezései, amelyek a bérbeadott épületeknél az adóalap megállapítására nézve érvényben vannak, a bérbe nem adott épületekre nézve is érvényesek, mert hiszen ezekre nézve is azt kell megállapítani, hogy a nyers házbérjövedelem mekkora, illetőleg hogy az adott használat mellett bérbeadás esetében mekkora volna. Érvényben van tehát a 8. § 6. bekezdésének az a rendelkezése is, hogy az épület bármely részének hirdetés céljaira történt bérbeadásából származó nyers bérjövedelem, illetőleg itt az összehasonlítás útján megbecsült haszonérték a házadó alapjához számít, mert az épület falainak vagy a tetőnek hirdetések céljára való felhasználása is az épület használatának egyik módja és az épület bármely használatáért járó ellenszolgáltatás, illetőleg elérhető jövedelem a házadó alapját képezi. Ezért nem találta a bíróság fenntartandónak az 1717. sz. elvi jelentőségű határozatában kimondott azt az elvet, hogy nincsen olyan jogszabály, amely lehetővé tenné azt, hogy a hirdetési célokra szolgáló fényjelzőkészülékeknek ellenszolgáltatás nélkül történt alkalmazása házadóalapul vétessék. A jogszabály a H. H. Ö. 9. § 2. bekezdésében van, amely azt rendeli, hogy az összehasonlításon nyugvó becslésnél minden olyan körülmény mérvadó, amelyből az épület haszonértéke helyesen megállapítható, — tehát az is, hogy az épület falai vagy a tetőzet hirdetések céljaira van felhasználva és ebben a használatban haszonérték jelentkezik. Ez a használat a házadóalap szempontjából majd bérjövedelemként jelentkezik akkor, ha az épület falai vagy a háztető bérbeadás útján van hasznosítva, majd haszonértékként abban az esetben, ha a használat ellenszolgáltatás nélkül történik. A nyers bérjövedelem a 8. § alapján, a haszonérték pedig a 9. § alapján házadóalapot képez. Mind a kettő azért, mert az épület használatában rejlő hozadék.