Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

6s Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. megfelelő hatósági bizonyítvány pótlását vagy a belátása szerint szükséges más intézkedést tehet a kérelem érdemleges elintézése előtt. A szegénységi jogon alapuló illetékmentesség hatálya, amelyet a törvény kifejezetten a jog megadása szerint a bírósághoz intézett kérelem előterjesztéséhez fűz, meg nem szakítható s az illetékfeljegyzés jogosultsága a kérelem esetleges hiánya folytán csak a fél kérelme és mellékletei alapján a perbíróság által a kérelem tárgyában hozandó határozattól függetlenül és elkülönítve elbírálás tárgyát nem képezheti. Az illetékmentességgel összekötött szegénységi jog megadása iránti kérelemre a bíróság döntése ugyanis háromféle lehet : vagy megadja a szegénységi jogot a Pp. 112. § í. bekezdése alapján, vagy megtagadja a kérelem teljesítését, vagy a szegénységi jogot a kérelemtől eltérőleg csak a Pp. 112. § 2. bekezdése alapján adja meg. Az 1914 : XLIII. tc. 78. § azon rendelkezéséből is, hogyha a bíróság a Pp. 112. § 1. bekezdése helyett a 2. bekezdés alapján adja meg a szegénységi jogot, köteles a felet értesíteni, hogy ezzel a joggal illetékmentesség nem jár és felhívni, hogy az eddig le nem rótt illetéket rója le, és hogy a kérelem megadása esetében is az addig le nem rótt illetéket lelet alapján csak egyszeres összegben lehet a fél terhére előírni, kétségtelen, hogy a szóbanforgó kérelem előterjesztésével kezdődőleg érvényesül a Pp. 113. §-ában is biztosított kedvezmény, hogy a fél egyelőre fel van mentve az ügyben felmerülő illetékek és bélyegek fizetik alól, s hogy az' illetékfeljegyzés alapjául szolgáló egyelőre való felmondás hatálya kizárólag a kérelem tárgyában hozandó bírói határozattól függ s csak ennek alapján bírálhatá el. Amennyiben azonban a fél a szegénységi jog megadását már maga is a Pp. 112. § 2. bekezdése alapján, tehát oly jog megadását kéri, amellyel illetékmentesség az 1914 : XLIII. tc. 75. § 2. bekezdése szerint nem jár, az illetékfeljegyzésnek nincs helye, a fél az illetéket már kezdettől fogva leróni tartozik. 2. A szegénységi jog megadásának előfeltételei a Pp. 112. §-ában úgy vannak megszabva, hogy azon teljesítésének lehetősége csak természetes személyekre áll fenn. Ez okból a polgári bíróság állandó gyakorlata szerint is a nem természetes személyek a szegénységi jogban egyáltalában nem részesíthetők. A nem természetes személyek (csődtömeg, részvénytársaság stb.) részéről szegénységi jog megadása iránti kérelem alapján illetékfeljegyzésnek sem lehet helye. 3. A csődtörvény 100. §-a értelmében a csődtömeggondnok