Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Amiért is a fellebbezés vagy a felülvizsgálati kérelem tárgya értékének meghatározásához külön intézkedésre az illetékek alapjának meghatározása szempontjából sem volt szükség. Ezért ennek az értéknek megállapítására nézve az említett törvény V. fejezetében az értékeknek megállapítására és az illetékek alapjának meghatározására felállított szabályok alkalmazandók. Ezek közül, arra az esetre, ha a perben kereseti és viszontkereseti követelést is érvényesítenek, az illetékek alapjának meghatározása felől a 37. § rendelkezik. E §-nak első és második bekezdése csak a kereseti és viszontkereseti követelés érdemében döntő ítélet utáni illetékre nézve rendeli azt, hogy az illetéket mindkét követelés után külön kell leróni, egyéb illetékek mértéke tekintetében azonban — e § utolsó bekezdése szerint — a kereseti és viszontkereseti követelés összegei közül a nagyobbik az irányadó. Ezek közé az egyéb illetékek közé tartoznak : nem a követelések érdemében döntő határozatok, köztük a törvény 11. §-ában felsoroltak közt említett ítélet utániak is ; továbbá — amint a törvény vonatkozó indokolása meg is említi — a jegyzőkönyvek és beadványok illetékei is, tehát ezek közt a fellebbviteli beadványok : fellebbezések, felülvizsgálati kérelmek, felfolyamodásokéi is. Ezért a kérdésben forgó fellebbezés is felülvizsgálati kérelem tárgyának, illetőleg az ez után járó illeték alapjának az értékét is a 37. § utolsó bekezdésében levő rendelkezés alkalmazásával kell megállapítani. 35. Az illetéket annak a terhére is, akinek terhéröl azt fellebbezés folytán a kir. pénzügyigazgatóság töröltette, újból elő lehet iratni, de csak az illetékek kiszabására vonatkozólag előírt szakszigorlat útján. (Közigazgatási bíróság 226. számú jogegységi megállapodás.) Indokok : Ügy az 1887 : XLV. tc. 19. §-a, mint az 1920. évi XXXIV. tc. 19. § intézkedéséből kétségtelen, hogy az illetékkiszabás helyesbítésének helye van akkor is, ha a kiszabás felett már a kir. pénzügyigazgatóság is határozott. Tehát helye van arra az illetékre nézve is, amelyet esetleg a kir. pénzügy igazgatóság a fél jogorvoslata alapján már töröltetett. Az, hogy ez a töröltetés az illetéknek csak egy részére vagy az egész illetékre vonatkozott, s hogy amiatt a töröltetett