Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. A kezességre vonatkozó jogszabáh-ok szerint a kezes csak másodsorbani fizetési kötelezettséggel tartozik, arra az esetre, ha a tartozást az elsősorban fizetésre kötelezetten behajtani nem lehet. Az illeték jogossága vagy mérve elleni panasz folytán a panasszal megtámadott illeték vagy illetékrész tekintetében tehát, ha a bíróság azt észleli, hogy az illetékre vonatkozó jogszabály szerint a panaszos fél csak kezességgel tartozik, ezt a jogszabályt hivatalból alkalmazni kell és annak folyományaként ki kell mondani azt, hogy a panaszost csak másodsorbani fizetési kötelezettség terheli. Ez alól kivétel mégis az az eset, ha a panaszos kijelenti, hogy elsősorbani fizetésre kötelezést nem támadja. Abban az esetben pedig, amikor a panasz az illetéknek csak egy része ellen irányul, a bíróság a helyes jogszabályt is csak a megtámadott illeték részre alkalmazhatja, mert a meg nem támadott rész érintetlenül hagyandó. 34. Ha az 1914: XLIII. tc. 22. §-ában említett fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem az ítéletnek úgy kereseti, mint viszontkereseti követelés tárgyában hozott része ellen irányul, a fellebbezés vagy a felülvizsgálati kérelem illetékének az alapját, a kereseti és viszontkereseti követelések értékei, illetőleg azoknak a fellebbezéssel vagy felülvizsgálati kérelemmel megtámadott részei közül a nagyobbiknak az alapján kell megállapítani. (Közigazgatási bíróság 225. számú jogegységi megállapodás.) Indokok : Az 1914 : XLIII. tc. 22. §-a, az ott említett fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem első példányának első íve, illetőleg a fellebbezés vagy a felülvizsgálati kérelem bejelentése után járó illetéket a fellebbezés vagy felülvizsgálati kérelem tárgyában értékéhez képest határozza meg. De sem a 22. §, sem a törvénynek más része nem tartalmaz külön intézkedést a fellebbezés vagy a felülvizsgálati kérelem tárgya értékének a meghatározására. Aminek — nyilvánvalólag — az az oka, hogy a fellebbezés vagy a felülvizsgálati kérelem tárgyának az értéke, vagy egyenlő a per vagy eljárás tárgyában az értékével, t. i. amikor a fellebbezés vagy a felülvizsgálati kérelem az egész pertárgyra vonatkozik, vagy csak egy része a per vagy eljárás tárgya értékének, t. i. amikor az annak egy részét támadja.