Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

60 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Ha a vállalatnak abban az évben, amelyben a tartalékot létesítette, adóköteles nyeresége nem volt, akkor a tartalékalap megadóztatlanul keletkezett és a felhasználásánál ezért kettős megadóztatásról nem lehet szó, tehát a felhasznált összeg a 15. § 4. pontja alapján levonásba nem hozható. Nem helytálló azoban a 294,651 P 69 fillér tartalékalapból még fel nem használt 111,584 P 60 fillérnek az 1930/1931. évi mérleg alapján 1931. évre történt adókivetés alkalmával a nyereséghez történt hozzáadása, mert ez a tartalék a fent előadottak szerint 1929/1930. üzletévben keletkezett, tehát a 13. § 13. pontja alapján az 1930/1931. évi mérlegszerű nyereséghez nem számítható hozzá. Az 1931. évi társulati adó alapja a 11. § 1. bekezdése szerint az 1930/1931. üzletév adóköteles nyeresége, tehát ehhez a nyereséghez csak a tartalékalap számítható hozzá, amely az 1930/1931. üzletévben keletkezett. A másodfokon változatlanul fenntartott 218,618 P 64 fillér adóköteles nyereségből a 111,584 P 60 fillért levonásba hozva, adóalapként 107,034 P mutatkozik. Ez után a 16 % társulati adó 17,125 P 44 fillért tett ki. 32. A felszámolás bejegyzéseért ugyanolyan illeték jár, mint a cégszöveg változásának bejegyzéséért és igazgatósági tagoknak a felszámolással kapcsolatosan történt törléséért egyenkint 20 P illeték lerovandó. (Közigazgatási bíróság 13,608/1932. P. sz. — 1933. XI. 15.) Indokok: A kir. pénzügyigazgatóság panaszolt végzésével az abban felhívott törvényes rendelkezésre tekintettel helyesen állapította meg azt, hogy a cégbírósághoz intézett beadványok után az illeték azoknak a bejegyzéseknek a ténye alapján jár, amelyek a beadvány folytán foganatosítandók voltak, s minthogy az illeték ennek megfelelő mérvben vétetett is követelésbe, a törvényes alapon követelt illeték elleni panasznak helyet adni nem lehetett. 33. A kezesség címén illeték fizetésére kötelezett félnek másodsorbani fizetési kötelezettségét az illeték jogossága és mérve elleni panasz folytán hivatalból kell észlelni. (Közigazgatási bíróság 224. számú jogegységi megállapodás.) Indokok: Az 1896 : XXVI. tc. 134. §-ának és az 1869 : IV. tc. 19. §-ának első bekezdéseiben foglalt rendelkezésekből következik, hogy a bíróság a jogszabályokat alkalmazni köteles akkor is, ha azokra a felek nem hivatkoznak.