Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXVI. kötet (Budapest, 1935)

Közigazgatási és Pénzügyijoai Döntvénytár. A'i 28-án intézett és az előbbi levél X. pontját részben módosító levele szerint a bérleti szerződés hatálya a bérbeadó részéről a m. kir. földmívelésügyi minisztérium jóváhagyásától függött, míg az ingóságokra nézve az ügyletet a felek minden feltételtől függetlenül kötötték meg. Az nem vitás, hogy a kérdéses levélben foglalt bérleti szerződés illetékköteles. Vitás ellenben az, hogy a levélben foglalt és az eladó iparvállalat üzleti tárgyaira és a panaszos üzlete folytatásához szükséges ingóságok iránt kötött szerződés is illetékköteles-e, vagy sem. A kir. pénzügyigazgatóság álláspontja szerint ez az ügylet is illetékköteles abból az okból, mert «a haszonbérletről kiállított kereskedelmi levél feltételes illetékmentességet nem élvez, az ugyanabban az okiratban foglalt másik jogügylet után is ki kellett a megfelelő illetéket szabni». A m. kir. közigazgatási bíróság szerint a kir. pénzügyigazgatóság álláspontja téves. A tényállás szerint a kérdéses kereskedelmi levél két ügyletet foglal magában, mégpedig bérletre és ingóságok adásvételére vonatkozó jogügyletet. Mindkettőre nézve a kérdéses levél önálló és egymástól független rendelkezéseket tartalmaz. Nevezetesen a levél I—V. és IX—XI. pontjai kizárólag az ingóságokra vonatkoznak. A bérleti ügy a m. kir. földmívelésügyi minisztérium jóváhagyásától van függővé téve, míg a másik ügylet az ügyletkötő felek között feltétlenül jött létre. Mindkél ügyletkötő fél kétségtelenül iparűző, és tekintve az általuk űzött ipart, a levélben foglalt ingó adásvételi ügylet iparüzletük tárgyaira vonatkozik. A kérdéses levelet tehát annyiban, amennyiben az utóbbi ügyletre vonatkozik, az illetékdíjjegyzék 59. tételének 4. pont első bekezdése szerint feltételes illetékmentes levélnek kell tekinteni. S nem veszti el a levél feltételes illetékmentességét azáltal, hogy abban ettől az ügylettől független olyan másik ügylet is foglaltatik, amely föltétlenül illetékkötelezettség alá esik. Ebből csak az következik, hogy a levelet annyiban kell illetékkötelezettség alá venni, amennyiben erre az illetékköteles ügyletre vonatkozik. A kir. pénzügyigazgatóság álláspontja csak akkor lenne indokolt, ha ilyen kereskedelmi levél egymással összefüggő, egymástól el nem választható két olyan jogügyletet tartalmazna, amelyik közül az egyik következtében a levelet annak levélalakja dacára okiratnak kellene tekinteni. Ellenben olyan esetben, ha a kereskedelmi levél két olyan önálló, egymástól független ügyletet tartalmaz, amelyek mindegyike illeték szempontjából önálló, egymástól független elbírálás alá esik, a levél az illetékdíjjegyzék 59. tétele szempontjából