Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

70 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. éveleji forgalmi árakat kell számítani, ahol pedig az évvégi készlet nagyobb, mint az éveleji, ott az évnyitó készletnek megfelelő mennyiséget ' az évnyitó leltár egységároni, a többletet (a szaporodást) pedig az évvégi forgalmi áron kell számításba venni. (Közigazgatási bíróság 1931. febr. 6. 24,098/1930. P. sz.) 85. Az ingatlan tulajdonjogának jogerős hagyatékátadó végzés alapján történt bekebelezését követően a tulajdonjognak telekkönyvi kiigazítása címén való átírására szolgáló okirat alapján az újabb vagyonátruházási illeték jogosan követelhető. (Közigazgatási bíróság 1931. nov. 3. 9581/1931. P. sz.) Indokok : A megtámadott kiszabás alapjául szolgáló két okiratból, valamint a panaszos fellebbezéséből és panaszából kitűnő tényállás szerint a panaszos testvérei, néhai anyjuk, özv. J. A.-né hagyatékát, s abban az itt kérdésben forgó ingatlant jogerős bírói átadás alapján egymás közt egyenlő arányban öröklés címén tulajdonul megkapták s megtörtónt nevükre a tulajdonjognak telekkönyvi bekebelézése is, tehát az örököstársak a hagyatékból reájuk eső jutalékra teljes tulajdonjogot szereztek. Ebből a tényállásból szükségszerűleg következik, hogy panaszosnak a már idézett két okiraton alapuló tulajdonjoga örököstársai telekkönyvi jutalékára már nem közvetlenül az örökhagyó után szállt reá, hanem örököstársai tulajdonából, azok jogigénye folytán. Ez a jogi tény illetékköteles önálló jogügyletet alkot, mégpedig arra tekintet nélkül, hogy a felek az átháramlás jogcíméül telekkönyvi kiigazítást jelöltek meg, mert a tulajdonjog megszerzése perenkívüli eljárás rendén szabályszerűen hozott jogerős bírói határozattal nyert megállapítást s az esetleg becsúszott tévedést a felek egyoldalú nyilatkozattal nem igazolhatják, külön kiemelve, hogy az okiratok tartalma szerint a tévedés nem megtévesztés következtében jött létre s nem is a bírói eljárásban. Az illeték alapjának megállapítása is helyesen történt. E tekintetben ugyanis az az idő irányadó, melyben a kir. kincstárnak megnyílt a joga az illetékhez, ez pedig az 1920 : XXXIV. tc. 15. § 2. bekezdése értelmében az okirat kiállítása napján, vagyis 1929. április 25. napján.