Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 55 ingyen háramlik. Az ingyenes háramlás alá eső vagyon értéke a háramlási idő tartama alatt fokozatosan csökken és a háramlási idő elteltével teljesen megszűnik. Az időtartamhoz kötött jog is a használó vállalat részére csak addig érték, éspedig fokozatosan -csökkenő érték, amíg a használati idő tart. Következik ebből, hogy valamint a háramlás alá eső vagyon értékét a háramlási idő tartama alatt, úgy az időtartamhoz kötött jogok megszerzésével felmerült kiadásokat a használati idő tartama alatt le kell írni és ez a leírás vagy tartalékolás a 14. § 1. bekezdésének 4. pontja értelmében adómentes, mert az időtartamhoz kötött jogok megszerzésével tényleg felmerült kiadásokba fektetett vagyon az ingyenes háramlás alá eső vagyonnal azonos természetű és így adózás szempontjából is azonos rendelkezések szerint bírálandó el. 66. A másodsorbani fizetési kötelezettséget lehet, sőt kell alkalmazni akkor is, — kivéve természetesen a kifogás alapján külön elbírálás alá eső elévülést — ha az államkincstár, helyesen állami vagy községi közegek mulasztása miatt nem lehetett az illetéket az elsősorban fizetésre kötelezetten behajtani. (Közigazgatási bíróság 199. sz. jogegységi megállapodás.) Indokok : A köztartozásokat általában külön törvények szabályozzák és a köztartozások szempontjából az általános magánjogi szabályokat az 1920 : XXXIV. tc. 5. §-a szerint sem lehet, hanem a felmerülő egyes kérdésekben, ha a. két szabály között eltérés mutatkozik, a pénzügyi törvényeket kell alkalmazni. Nem lehet tehát a magánjogi szerződós alapján vállalt kezességre vonatkozó szabályokat a törvényes kötelezettségen alapuló másodsorbani, közszolgáltatás természetű fizetési kötelezettségre sem alkalmazni. Az illetéktörvényekben és szabályokban megállapított másodsorbani fizetési kötelezettség nem önként vállalt szerződési megállapodásból, hanem törvényben vagy szabályban meghatározott sorrend szerinti fizetési kötelezettségből azon az alapon keletkezik, hogy a másodsorban fizetésre kötelezettnek saját ténykedése, pl. pereskedése vagy valamely ügyletkötésben, vagy okirat kiállításában való részvétele szolgáltatja a kincstárnak az illeték kiszabására a jogalapot, s ez a közvetlen ténykedés, ügyletkötésben vagy okiratkiállításban való részvétel az alapja a másodsorbani fizetési kötelezettségnek is. Ebből következik, hogy a másodsorbani