Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

54 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 65. Időtartamhoz kötött jogok megszerzésével tényleg felmerült kiadásoknak a mérlegben vagyonként beállított értékéből a jogok használatának tartama alatt arány lagosan leírt, vagy tartalékolt összegeket az adóalaphoz hozzászámítani nem szabad. (Közigazgatási bíróság 198. sz. jogegységi megállapodás.) Indokok : Azt az értéket, amelyet a vállalat az időtartamhoz kötött jog megszerzésére fordított, a használati idő tartama alatt aránylagosan le kell írni, mert ez az érték a használati idő elteltével megsemmisül és aránylagos leírás hiányában a használati idő eltelte után a vállalatot egy olyan veszteség érné, amely nem egyszerre, hanem a használat folytán fokozatosan keletkezett és ezért nem terhelheti csak azt az egy üzletévet, amelyben a jog használata megszűnt. Minden elhasználódó vagyontárgy értékét a használati idő tartama alatt le kell írni és miután az ily módon leírt összeg a használó részére tényleges veszteséget jelent, a T. H. Ö. 14. § 1. bekezdésének 3—5. pontjaiban gondoskodás történt arról, hogy a vállalat ezeket a leírásokat, vagy tartalékolásokat adómentesen eszközölhesse, mert nem szabad adóköteles nyereségnek minősíteni azokat az összegeket, amelyeket a vállalat az elhasználódás folytán előállott effektív veszteségek pótlására fordított. A 14. § 1. bekezdésének 3. pontja az üzletvitel céljára szolgáló épületek, gépek, felszerelések és berendezések értékcsökkenésének a pótlását engedi meg adómentesen, ide tehát a jogok értékéből eszközölt leírás nem sorozható. Az 5. pont kifejezetten csak a szabadalmi jog értékéből eszközölt leírás vagy tartalékolás adómentességét állapítja meg. Egyéb időhöz kötött jogok értékéből tehát a 4. pontban foglalt azon réndelkezés értelmében szabad adómentesen leírni, hogy ingyenes háramlás esetében a háramlás alá eső vagyon értékéből a háramlási idő tartama alatt aránylagosan leírt összegeket nem szabad az adóalaphoz hozzászámítani. Ugyanis annak a jognak a használata, amely jog használatát a vállalat meghatározott időre szerezte meg, a használati idő eltelte után a jog tényleges birtokosára minden ellenérték nélkül visszaszáll és a jog a vállalatra nézve többé nem érték. A szerzői jog pedig a védelmi idő eltelte után ellenszolgáltatás nélkül a köztulajdonba megy át. Az a vagyonérték tehát, amelyet a vállalat a jog használatába tényleg befektetett, elvész úgy, mint az a vagyon, amely