Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 45 a tárgyalásnak hivatalból történt elhalasztásáról szóló jegyző­könyv nem «tárgyalási» jegyzőkönyv, mert a kitűzött tárgyalás­nak hivatalból való elhalasztásáról szól, s éppen ennélfogva a bíróság a peres felekkel tárgyalást nem tartott. Ugyanez áll arra az esetre is, ha kiküldött, vagy megkeresett bíró által a meg­keresés teljesítése végett kitűzött tárgyalási határnap hivatalból elhalasztást szenved. \ Kétségtelen tehát, hogy a tárgyalásnak hivatalból történt elhalasztásáról felvett jegyzőkönyv az idézett törvényszakasz a) pontjának rendelkezése alá nem esik. Kérdés, nem esik-e az ilyen jegyzőkönyv a törvény 1. § b) pontjának rendelkezése alá. A kérdést nemlegesen kellett megoldani. A törvény 1. §-ának b) pontja ugyan minden közelebbi meghatározás nélkül a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban felvett «jegyzőkönyv» bélyegilletékről rendelkezik, de a polgári perrendtartás rendeltetéséből és céljából következik, hogy ez alatt csak olyan jegyzőkönyvek érthetők, amelyek a peresfeleknek valamely cselekvő, vagy nemleges tényéről, a megindult peres eljárással szoros összefüggésben állanak. Ilyen­nek azonban nem tekinthető a perbíróságnak az az egyoldalú ténye, hogy éppen az eljárás lefolytatásának érdeke ellenére a peresfelek közreműködése nélkül a per lefolytatása végett kitű­zött tárgyalást hivatalból elhalasztja. Az ilyen jegyzőkönyvet lényegében hivatalos jelentésnek kell tekinteni, amelyről az 1914 : XLIII. tc. nem tartalmaz ren­delkezést, de rendelkezést foglalt magában az illetéki díjjegyzék 53. tételének utolsó bekezdése, amely szerint az ilyen jelentést tartalmazó jegyzőkönyv bélyegmentes. Az -illetékszabályoknak az a rendelkezése pedig erre az esetre is alkalmazható, mert az 1914 : XLIII. tc. 91. §-ának első bekezdése akként rendelkezik, hogy amennyiben a törvény rendelkezéseivel nem ellentétesek, azok a törvények és más jogszabályok, amelyek a polgári bíró­ságok előtti eljárásokban lerovandó illetékeket szabályozzák különösen pedig azok a törvényes' rendelkezések, amelyek a polgári bíróságok előtt egyes eljárásokra, egyes beadványokra, jegyzőkönyvekre, mellékletekre, vagy más iratokra illetékmentes­séget biztosítanak, továbbra is hatályban maradnak ; és sem az 1914 : XLIII. tc, sem más törvényes rendelkezés az ül. díj­jegyzék 53. tételének utolsó bekezdésében fgglalt rendelkezéssel ellenkező rendelkezést nem tartalmaz, sem annak ilyen esetre való alkalmazását nem zárja ki.

Next

/
Thumbnails
Contents