Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 37 eladási engedély minőségéhez kívánja kötni, a K. H. Ö. törvényszerű rendelkezéseivel össze nem egyeztethető s azért az figyelembe nem vehető, hanem a rendelkező részben kifejezett álláspontot kellett elfoglalni. 47. Igényperben, ha több végrehajtató követelése az eljárás tárgya, az ítéleti illeték a végrehajtatókat nem egyetemlegesen, hanem vagyoni érdekük arányában terheli. (Közigazgatási bíróság 180. sz. jogegységi megállapodás.) Indokok : Igényperben az 1914 : XLIII. tc. 31. § utolsó bekezdése értelmében az illetékek mértéke tekintetében a követelés összege, ha pedig az igényelt ingók értéke kisebb, ez a kisebb érték irányadó. Ez a jogszabály világos és félre nem érthető rendelkezést tartalmaz az ítéleti illeték tekintetében és abban az esetben, ha egy végrehajtásról van szó. Eltérő álláspont abban az esetben merült fel, amikor a felperesként fellépett igénylő alperesekként több végrehajtatót vont perbe, akik az igényelt ingókra egymástól függetlenül különböző ögszegű, önálló követelésük erejéig szereztek zálogjogot. Ebben az esetben a felvetett kérdés helyes eldöntése szempontjából azt kell vizsgálni, hogy az ekként egy keresettel perbe vont végrehajtatok között létesül-e oly alperesi pertársaság, akik és a felperesként szereplő igénylő közötti vitás jog csak egységesen dönthető el? (Pp. 60. §.) Ha az igényperben több végrehajtató vonatott alperesként perbe, voltaképpen egy eljárásban több per foglaltatott egybe. Az eset teljesen azonos megítélés alá esik azzal, amikor a perbíróság az igénylő által végrehajtatok ellen külön keresettel indított pereket egy eljárásban egyesíti. Több pernek egy eljárásba való foglalása mindkét esetben célszerűségi szempontból történik. De ez egybefoglaláson túl ezen eljárásnak az alperesekre rendszerint nincs is más joghatálya. Az egy eljárásba kényszerült végrehajtatok között semmiféle különös jogviszony nem keletkezhetik, mindegyikük önállóan védekezhet, különböző bizonyítékokat használhat, az egyiknek vagy másiknak perbeli cselekvése vagy mulasztása a többinek sem előnyére sem hátrányára nem szolgálhat., (Pp. 79. §.) Az a körülmény, hogy ugyanazon ingókra több végrehajtató egymástól különállóan szerzett zálogjogot, a lefoglalt és igényelt ingók tekintetében a végrehajtatok között oly jogviszonyt sem létesít, amelynek eldöntése valamennyi végrehajtatóra nézve csak egységesen történhetne meg. (Pp. 80. §.)