Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXV. kötet (Budapest, 1934)

3S Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. A szóbanforgó igényperekben azok különleges természetükre figyelemmel, egy eljárásban egyesített több perró'l van szó, melyekben alperesek egymásközötti viszonyában pertársaknak nem tekinthetők. Ennek következtében alpereseket az ítéleti illeték fizetési kötelezettség nem egyetemlegesen, hanem a követelés összegéhez igazodó vagyonjogi érdekük szerint terheli. 48. A vagyonátruházási illeték kiszabása céljára szükséges adóbizonyitvány kiállítása iránt a helyhatósághoz intézett beadvány illetékmentes. (Közigazgatási bíróság 181. sz. jogegységi megállapodás.) Indokok: Az 1920 : XXXIV. tc. 41. §-a és a 40,000/921. számú végrehajtási utasítás 52. § rendelkezései értelmében az adóbizonyítványt az illeték fizetésére kötelezett fél a hagyatéki kimutatáshoz csatolni, vagy a jogügylet bejelentésekor beszolgáltatni tartozik. Ha a fél az adóbizonyítványt a hagyatéki kimutatáshoz csatolni, vagy a jogügylet bejelentésekor beszolgáltatni elmulasztja, az állampénztár a felet záros határidő kitűzésével az adóbizonyítvány bemutatására felhívja, ezen felhívás eredménytelensége esetén azt közvetlenül szerzi be, de ebben az esetben a fél terhére az illeték kiszabásával együtt az 1920 : XXXIVtc. 57. §-ának 3. pontja alapján bírságot is ki kell szabnia. Az illetékkiszabás céljából kiállított szóbanforgó adóbizonyítvány illetékmentes és kiállításáért díjat szedni nem szabad. Ezekből a törvényes rendelkezésekből kitűnőleg a vagyonátruházási illetékek kiszabásánál az adóbizonyítványnak igen fontos szerepe van s kétségtelen, hogy annak beszerzése összefügg, szerves kiegészítő része az illeték fizetésére kötelezett félnek a vagyonátruházási illeték kiszabása céljából az 1920. évi XXXIV. tc. 40. és 41. §-aiban előírt bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségével. Ennélfogva az 1920 : XXXIV. tc. 41. § alapján vagyonátruházási illeték kiszabásához szükséges adóbizonyítvány kiállítása iránt a 41. § 3. bekezdésében felsorolt hatóságokhoz vagy hatósági személyekhez intézett beadványt (jegyzőkönyvet) az illeték kiszabása céljából szükséges beadványnak kell tekinteni, miért is az illetéki díjjegyzék 14. tétel p) pontjában megállapított illetékmentesség megilleti.