Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)
58 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. pedig az 1927. évre (43,000. rendelet 7. §) a békebeli érték 40%-ában : az 1928. évre pedig (13,500. rendelet 5. §) ugyanazon érték 50 °/0-ában állapítható meg. Ámde a törvényhely alkalmazásának az a feltétele, hogy a békebeli érték megnyugtató módon kimutatva legyen. Miután pedig a kérdéses vétel a háború kitörését megelőző hat évvel tort ént, az időközi értékemelkedés pedig még a békebeli érlek javára esik, ezt pedig a vételnél fizetett vételárban elfogadni nem lehet, ugyanazért a panaszt, mint alaptalant, el kellett utasítani. 96. Értékcsökkenés cÁmén az évközben beszerzett vagyontárgyak értékéből csak a tényleges használati időtartamra eső aránylagos részt lehet levonni. (Közigazgatási bíróság 6884/1931. P. sz.) Indokok : Panaszos azt kifogásolja, hogy az üzletév folyamán beszerzett leltári tárgyaknál az értékcsökkenés címén tartalékolt 7*5 és 15 °/0-ból csak a használati időtartamnak megfelelő aránylagos részt fogadta el adómentesnek a pénzügyi hatóság. A bíróság ezt a kifogást alaptalannak találta. Az 1927. évi 400/P. M. számú H. Ö. 14. § 1. bekezdésének 3. pontja értelmében értékcsökkenési tartalékolásnak csak olyan mértékben van helye, aminőben a vagyontárgy a használat folytán az üzletév folyamán értékéből veszít. A 3. ponthoz fűzött utasítás 6. bekezdésében említett 7*5 °/0-os tartalékolás, valamint a közlekedési eszközöknél a pénzügyi hatóság által a jelen esetben nem kifogásolt 15 °/0-os tartalékolás tehát nyilván azt jelenti, hogy a szóbanforgó vagyontárgyaknak az értékéből, amelyeket a vállalat évközben szerzett be, amelyek tehát nem voltak egy teljes esztendőn át az elhasználódásnak kitéve, adómentesen csak azt az aránylagos részt szabad leírni, amely az egyévi elhasználódás mérvéből a tényleges használati idő tartamára esik, mert az elhasználódást előidéző használat csak ott kezdődhet, amikor a vállalat a vagyontárgyat megszerezte. Nem írhat le a vállalat adómentesen egy üzletévben sem többet, mint amennyi a használati időtartamnak megfelelően a használat tartamára esik, vagyis azon vagyontárgyak után, amelyek az egész üzletéven át birtokában voltak, a 7-5, illetőleg 15 °/0-ot, azok után pedig, amelyeket évközben vásárolt, a 7'5, illetőleg 15°/0-nak pro rata temporis a használati időtartamra eső részét.