Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

54 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. ság igazgatósági tagjai a bélyeg- és illetékszabályok 97. §-ának 5. pontja szerint csak a részvénytársasági üzletnél felmerülő olyan illetékért tartoznak kezességgel, melynél az illetékbefizetés kötelezettségükben áll. Minthogy azonban a telekkönyvi bejegyzés után járó és kiszabás alapján készpénzben lerovandó illetékre nézve ilyen előzetes felhívásnélküli befizetési kötelezettség nem áll fenn, a panaszossal, mint volt igazgatósági taggal szemben ezen illetek tekintetében a kezességi felelősség nem érvényesíthető. Ezért a panasznak helyt adni és panaszost az illeték fize­tésének kötelezettsége alól felmenteni kellett. 86. Jövedelemadóalap megállapításánál az ügynöki jutalékból csak annyit lehet utazási és reprezentációs költség címén levonni, amennyit az alkalmazottak kereseti adójánál vettek figyelembe. (Közigazgatási bíróság 7223/1930. P. sz.) 87. Vagyonátruházási illetéknél, ha az ingatlant akként szerzi meg a vevő, hogy a fizetett vételáron felül a követelése is kiegyenlítettnek tekintendő, az illeték alapja a kifizetett vételár és a követelés együttes összege. (Közigazgatási bíróság 10,370/1931. P. sz.) 88. A közös háztartásban élő feleségnek csak az a jövedelme számítható a férj jövedelméhez, amennyi a közös háztartás idejéreesik. (Közigazgatási bíróság 4105/1929. P. sz.) 89. Az 1914 .XLIII. tc. 56. §-nak az a rendelke­zése, hogy ha az illetékfizetés többeket terhel, a, felelősség egyetemleges, csak a perlőtársakra, vagyis több alperesre vagy több felperesre vonatkozik, de nem együtt a felpere­sekre és alperesekre. (Közigazgatasi bírósag 9759/1931. P. sz.} 90. A kény szer egy ességi eljárásban nem lehet fel­emelt illetéket követelni attól, akit az illeték elsősorbani fizetés kötelezettsége nem terhelt. (Közigazgatási bíróság 15,699/1931. P. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents