Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)
Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 53 Indokok : Panaszos azt kifogásolja, hogy a vendéglő céljára használt üzlethelyiség és három mellékhelyiség után 10,254 P haszonértéket állapítottak meg adóalapul azon a címen, hogy legutoljára akkora bérért volt bérbeadva. A helyiség a bevallásadás idejekor üresen állott, az 1930. évi május hó 15-től kezdve pedig évi 4000 P bérért adatott bérbe. Az 1930. évi adóalapot 4000 P-re leszállítani kéri. A panasz alapos. A H. O. 9. §-a és 16. §-ának bekezdése alapján a bérbe nem adott épületek vagy épületrészek adóalapját a tényleg bérbeadottakkal történő összehasonlítás útján becsléssel kell megállapítani.A becslési eljárás arra irányul, hogy a bérbe nem adott épület vagy épületrész haszonértékét az ugyanolyan célra bérbeadott épületek vagy épületrészek tényleges béreit irányadóul véve megállapítsa. Ilyen módon kell megállapítani a rendszerint bérbeadás útján hasznosított, de a bevallásadás idejében üresen álló épületek vagy épületrészek adóalapját is. Mert azokra nézve sincs más jogszabály. A törvénynek nincs olyan rendelkezése, amely szerint a legutoljára fizetett bért az újabb bérbeadásig adóalapként fenntartani kellene. Pedig ha a törvényhozásnak ez lett volna az akarata, akkor az említett épületekre vagy épületrészekre nézve a becslési eljárást mellőző kivételes jogszabályt kellett volna megállapítania. Az innen elrendelt becslési eljárás utján a becslőbizottság a szóbanlevő helyiségek haszonértékét évi 4000 pengőben állapította meg. Ennek megfelelően a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 85, A részvénytársaság igazgatósági tagjai a kiszabás alapján készpénzben lerovandó telekkönyvi bejegyzési illetékért kezességgel nem tartoznak. (Közigazgatási bíróság 10,902/1929. P. sz.) Indokok : Panaszostól azt az illetéket követeli, mely a felszámolt T. részvénytársaság volt b—i cég javára előjegyzett két könyvkivonati követelés telekkönyvi bejegyzés után kivettetett a nevezett részvénytársaság terhére és az utóbbitól behajtható nem volt. Az illetékkövetelés a panaszossal, mint a részvénytársaságnak az illetékfizetési kötelezettség beálltakor volt igazgatósági tagjával szemben a bélyeg-és illetékszabályok 97. §-ának 5. pontja alapján egyetemleges kezesség címén érvényesíttetik. Az idézett törvényhely alapján azonban panaszos egyetemleges kezességgel az illetékért nem felelős, mert a részvénytársa-