Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 15 Indokok : A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert a panaszolt illeték kiszabásának alapjául szolgált hivatalból hitelesített másolat alapján e bíróság megállapította, hogy az okirat az arra ugyanazon napi kelettel és külön-külön aláírással ellátott kétrendbeli záradékkal együtt szervesen összefüggő egyrendbeli okiratnak tekintendő annál is inkább, mert nem is tétetett vitássá, hogy a külön aláírással ellátott záradékok az okirat kiállításával egyidejűleg ugyanazon napon és időben vezettettek az okiratra, amiből nyilván következik, hogy a záradékok külön kiállítása és aláírása csak a tévedések és félreértések kiz céljából azért történt, mert az azokban különkülön más és más személyek által vállalt kezesség tartalma összeg szerint is különböző. Az ill. szab. 54. §-a értelmében pedig az oly kikötések, amelyek a végett tétetnek, hogy általuk a szerződésben elvállalt kötelezettség teljesítése biztosíttassék, — amennyiben a főügyletről kiállított okiratban előfordulnak — ezen ügylettől járó illeték megszabásánál számításba nem vehetők, amely eset, különös tekintettel a záradékoknak ugyanazon napi keltezésére, nyilván fennforog az adott esetben is, amiért a panaszban kifogásolt illetékek törlésének elrendelésével a panaszosokat csak az általuk sem kifogásolt és az okiratban foglalt főügylet utáni 667 P 70 fillér illetékfizetésre kellett és lehetett kötelezni. 29. Nincs olyan jogszabály sem,amely módot adna arra, hogy a közgyűlés által jóváhagyott mérleg- és nyereség-veszteségszámla kizárólag az adóztatás céljára helyes Üttessék. (Közigazgatási bíróság 13,808/1930. sz.) Indokok : Panaszos azt kifogásolja, hogy a nyereségveszteségszámlában nyereség gyanánt kimutatott 13.840,000 papírkorona árfolyamkülönbözetet nem vonták le a mérlegszerű nyereségből. Előadása szerint ez a tétel számadási tévedésből adódott, mely tévedést az 1925. évi mérlegben kiküszöbölte. A tévedésről a pénzügyigazgatóság is meggyőződött. A panasz alaptalan. Az 1924. évről készített mérleget és nyereség-veszteségszámlát a közgyűlés 1925. évi május hó 25-én jóváhagyta és a kimutatott 4.379,836 papírkorona tiszta nyereséget a következő évre átvitette. A társulati adóról szóló 1925. évi 400. P. M. számú H. Ö. 12. §-ának 1. bekezdése szerint az adóköteles nyereség megállapításánál a mérleg egyenlegéből kell kiindulni. A 13—18. §-ok