Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

8 Közigazgatási es Pénzügyijogi Döntvénytár. 1914 : XLIII. tc. 54. §-ának rendelkezése folytán, tekintettel a 77. § 3. bekezdésében foglalt rendelkezésre is, a bélyegilleték lerovásának kötelezettsége már nem őt terhelte. 12. A téves és tárgytalan kérelem után lerótt illeték tartozatlan lerovásnak minősül, mert nyilvánvaló tévedésre az illeték jogossága nem alapítható. (Közigazgatási bíróság 7617/1930. P. sz.) Indokok : A budapesti kir. törvényszék, mint cégbíróságnak az iratok közt elfekvő 1929. és 1930. évi Cg. 17,132/5. sz. értesítése szerint helytálló panaszosnak az a panaszbeli állítása, hogy a fejezetben említett beadványában bejegyezni kért 10 igazgatósági tag a cégjegyzékbe már korábban be volt jegyezve, s így azoknak bejegyzését tévedésből és elnézésből kérték. A téves és tárgytalan kérelem után lerótt illeték tartozatlan lerovásnak minősül, mert nyilvánvaló tévedésre az illeték jogossága nem alapítható, és mert az igazgatósági tagok bejegyzése a már korábban megtörtént bejegyzésre tekintettel újból nem is volt foganatosítható, amiért is a panasznak helyet adva, a rendelkező rész értelmében k°llett határozni. 13. Az alkalmi társaság egyik tagjának jövőbeli kölcsönnyújtás iránti kötelezettségvállalása nem tekinthető kölcsönszerződésnek. (Közigazgatási bíróság 8646/1930. P. sz.) Indokok : A kiszabás megtámadott része az alkalmi társaságot létesítő szerződés ama részével kapcsolatos, amelyben a szerződő felek közül a Sz.—cs.-i Tpénztár r.-t. cég kötelezettséget vállal, hogy az alkalmi egyesülés céljára 150,000 pengőig terjedő kölcsönt fog nyújtani, a tagok egyetemleges váltói kötelezettségvállalása ellenében. A m. kir. pénzügyigazgatóság a szerződésnek ezt a rendelkezését kölcsönszerződésnek minősítette (III. díjj. 64. t.) s ennek megfelelően szabta ki az után az illetéket. A kölcsönszerződésnek azonban lényeges kellékei a kölcsön összegének meghatározása, felvételének elismerése, a fizetési határnap megállapítása. Ezek a szerződésben nem foglaltatnak, s azért az említett megállapodást sem kölcsönszerződésnek, sem a jövőben nyújtandó kölcsön iránti előzetes megegyezésnek tekinteni nem lehet. Ezért ilyen jogalapon illeték kiszabásának sincs helye.