Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIV. kötet (Budapest, 1933)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 9 Az említett megállapodás a társaság tagjainak csupán arra ad jogalapot, hogy a megnevezett intézettől a kölcsön megadását külön követelhessék, s az általános tartalmánál fogva csupán okirati illeték alá esnék, de mert az okiratban foglalt egyéb jogügylet (társasági szerződés) után megtörtént az illeték kiszabása, ez az illeték külön nem jár. Ezekre tekintettel a rendelkező rész szerint kell határozni. 14. A közigazgatási bíróságnak joggyakorlata szerint a tulajdonjognak és haszonélvezeti jognak együttes megszerzése esetében a törvényszerű 5°/o-os ingatlan vagyonátruházási illetéken felül további illeték követelhetésének helye nincsen. (Közigazgatási bíróság 23,579/1930. P. sz.) 15. Özvegyi haszonélvezetnek év járadékra történt átváltoztatása esetén, ha a járadék nem törvényes pénzértékben van megállapítva, a vagyonátruházási illetéket évenként a tényleg teljesített járandóságok mindenkori tényleges értékének alapulvételével kell kiszabni. (Közigazgatási bíróság 12.982/1928. P. sz.) 16. A hagyományost a hagyaték illetékkiszabás végett való bejelentése iránti kötelezettség nem terheli. (Közigazgatási bíróság 12.139/1929. P. sz.) 17. Az örököst terhelő adósságot hagyatéki teherként figyelembe venni akkor sem lehet, ha az örökös adósságáért az örökhagyót kezesség terhelte. (Közigazgatási bíróság 13,759/1929. P. sz.) 18. Ha a pertárgy értéke 2000 pengőt meghalad, az egyességi illetéket kiszabás útján kell megfizetni. (Közigazgatási bíróság 13,188/1930. P. sz.) Indokok : Az egyességi illeték az 57,900/1927. P. M. számú rendelet hatálya alatt vált esedékessé. Ezért az egyesség után, a per tárgyának nem vitás 2800 pengő értékére figyelemmel, az 1914 : XLIIT. tc. 20. §-a és az