Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

6H Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti vagy használati szolgalom — ideértve a lakásjogot is — az illetékkötelezettség szempontjából az ingatlanokkal egyenlő elbánás alá esik. Az épület és építményi jog ingatlanra vonatkozó korlátozásának, mint amilyen a személyes szolgalom is, egy külön fajtája, amely terjedelmében és tartamában a tulajdonjoghoz közeledve meg is haladja a haszonélvezeti jogot. Az illetéktörvény külön nem sorolja fel az épületépítményi jogot, mert magánjogi törvénykönyvünk hiányában külön fajtának nem tekinti és ha az értékelésnél állít is fel különleges szabályt, itt azt mellőzte. Minthogy ugyanazon ismérvek ezen többletben is megvannak a nélkül, hogy a használat — haszonélvezet — lakásjog keretén túlmenő többlet különleges vagy más szabályozást találna, az itt felállított szabály erre az esetre is irányadó és így ez az ügylet is az ingatlanvagyonátrubázási ügylet illetéke alá esik. 80. IUetékegyenérték ingatlan időközi elidegenítése esetén- (Közigazgatási bíróság 12,282/1930. P. sz.) Indokok : A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert megtámadott határozatában a királyi pénzügyigazgatóság is megállapította, hogy a panaszos részvénytársaság a pesti 2871/b. helyrajzi számú ingatlanát — amely után a panaszolt illet ék egy énért ék kiszabatott —az 1921. évi november havában elidegenítette, az a körülmény pedig, hogy a panaszos az elidegenítés bejelentését az 1926. évi november hó 6-án benyújtott fellebbezésében elkésetten tette meg, az adott esetben az illetékegyenérték törlésének megtagadására okul az 1920 : XXXIV. tc. 126. §-ának í. a) pontja és 4. bekezdése alapján azért sem szolgálhat, mert a panaszos terhére az illet ék egyénért ék csak az 1926. évi október hó 5-én kézbesített fizetési meghagyással szabatott ki, a fizetési meghagyás kézbesítése előtt pedig az illetékegyenérték már kiszabva sem lévén, annak a kiszabás előtti időben való törlését a panaszos nem is kérelmezhette és mert a fizetési meghagyás is a vét ív szerint a panaszos részvénytársaság képviseletében Mauler Mária kezéhez szabálytalanul kézbesíthetett, amennyiben a nevezett Mauler Mária nem a panaszos részvénytársaságnak alkalmazottja, hanem a panaszos részvénytársaság nevében a fizetési meghagyás átvételére jogosult volt dr. H. Artúr igazgatósági tagnak hozzátartozója vagy irodai alkalmazottja, akinek kezéhez tehát a panaszos részvénytársaságot terhelő illetékegyenértékről a fizetési meghagyás szabályszerűen kézbesítettnek semmi esetre sem tekinthető. A fizetési meghagyásnak szabálytalanul történt kézbesítésére