Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

62 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Indokok : Az 1927. évi 200/P. M. sz. H. Ö. 2. § 1. bekezdésé­nek 1. pontja szerint a lelkészeknek bérfizetés nélkül átengedett lakások állandóan mentesek a házadó alól. Megszűnik az adó­mentesség a 4. § 1. bekezdése szerint akkor, ha az épület rendel­tetésétől elvonatik és megszűnik akkor is, ha a kérdéses célra kibéreltetik vagy másoknak bérbeadatik. Az állandó adómen­tességnek tehát két feltétele van : az egyik az, hogy az épület a 2. § 1. bekezdésében felsorolt célok valamelyikének szolgáljon, a másik, hogy bérleti viszony ne forogjon fenn. A lelkészlak rendeltetése az, hogy a lelkész részére lakásul szolgáljon. A lelkészlak rendeltetése megszűnik akkor, amidőn átadatik, amidőn nem a lelkész lakik benne, mert nem szolgálja többé azt a célt, amelynek érdekében adómentességben részesült. Az adómentesség megszűnése szempontjából közömbös az, hogy az egyházi hatóság vagy a lelkész engedi-e át a lelkész­lakot, valamint közömbös az is, hogy a beadása esetén a bér­összeg minő célokra fordíttatik, mert a lelkészlak csak addig adómentes, amíg rendeltetésének szolgál, vagyis amíg a lelkész lakik benne. Nem igényelheti tehát az egyház az adómentességet jogo­san azon az alapon, hogy a bérösszeg nem az egyházat, hanem a lelkészt illeti meg és így a lelkészlak a bérbeadás által az egy­háznak nem hoz hasznot, mert az adómentesség első feltétele az, hogy az épület a 2. § 1. bekezdésének felsorolt célok vala­melyikét szolgálja és a lelkészlak célja nem az, hogy a lelkészlak jövedelmet hozzon, hanem az, hogy a lelkész lakjék benne. Miután pedig a 4. § 1. bekezdése szerint az említett két feltétel egyikének megszűnése egymagában is megszünteti az állandó adómentességet, nem lehet az adómentességet fenn­tartani akkor, amidőn a lelkészlak bérbeadásával egyszerre szűnik meg mind a két feltétel. 78. Haszonélvezeti jog fenntartása mellett, visszteher ellenében történt ingatlanszerzés után kiszabott vissz­terhes (vételi) illetékre nézve az illeték befizetésének fel­függesztése jogosan nem igényelhető. (Közigazgatási bíróság 166. számú jogegységi megállapodás.) Indokok: Az 1920 : XXXIV. tc. IV. címe szabályozza a vagyonátruházási illetékkötelezettség keletkezését 13. §-ban az örökségeknél, 14. §-ban az ajándékoknál, 15. §-ban az ingatlan­vagyonátruházásánál, éspedig úgy az ingyenesnél, mint a vissz­terhesnél.

Next

/
Thumbnails
Contents