Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

62 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Indokok : Az 1927. évi 200/P. M. sz. H. Ö. 2. § 1. bekezdésének 1. pontja szerint a lelkészeknek bérfizetés nélkül átengedett lakások állandóan mentesek a házadó alól. Megszűnik az adómentesség a 4. § 1. bekezdése szerint akkor, ha az épület rendeltetésétől elvonatik és megszűnik akkor is, ha a kérdéses célra kibéreltetik vagy másoknak bérbeadatik. Az állandó adómentességnek tehát két feltétele van : az egyik az, hogy az épület a 2. § 1. bekezdésében felsorolt célok valamelyikének szolgáljon, a másik, hogy bérleti viszony ne forogjon fenn. A lelkészlak rendeltetése az, hogy a lelkész részére lakásul szolgáljon. A lelkészlak rendeltetése megszűnik akkor, amidőn átadatik, amidőn nem a lelkész lakik benne, mert nem szolgálja többé azt a célt, amelynek érdekében adómentességben részesült. Az adómentesség megszűnése szempontjából közömbös az, hogy az egyházi hatóság vagy a lelkész engedi-e át a lelkészlakot, valamint közömbös az is, hogy a beadása esetén a bérösszeg minő célokra fordíttatik, mert a lelkészlak csak addig adómentes, amíg rendeltetésének szolgál, vagyis amíg a lelkész lakik benne. Nem igényelheti tehát az egyház az adómentességet jogosan azon az alapon, hogy a bérösszeg nem az egyházat, hanem a lelkészt illeti meg és így a lelkészlak a bérbeadás által az egyháznak nem hoz hasznot, mert az adómentesség első feltétele az, hogy az épület a 2. § 1. bekezdésének felsorolt célok valamelyikét szolgálja és a lelkészlak célja nem az, hogy a lelkészlak jövedelmet hozzon, hanem az, hogy a lelkész lakjék benne. Miután pedig a 4. § 1. bekezdése szerint az említett két feltétel egyikének megszűnése egymagában is megszünteti az állandó adómentességet, nem lehet az adómentességet fenntartani akkor, amidőn a lelkészlak bérbeadásával egyszerre szűnik meg mind a két feltétel. 78. Haszonélvezeti jog fenntartása mellett, visszteher ellenében történt ingatlanszerzés után kiszabott visszterhes (vételi) illetékre nézve az illeték befizetésének felfüggesztése jogosan nem igényelhető. (Közigazgatási bíróság 166. számú jogegységi megállapodás.) Indokok: Az 1920 : XXXIV. tc. IV. címe szabályozza a vagyonátruházási illetékkötelezettség keletkezését 13. §-ban az örökségeknél, 14. §-ban az ajándékoknál, 15. §-ban az ingatlanvagyonátruházásánál, éspedig úgy az ingyenesnél, mint a visszterhesnél.