Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

48 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. folytán jelentkező többletre, mint tulajdonképpeni kárösszegre — az illetékkülönbözet visszatérítése iránt kérelmet nyújtott be a kir. pénzügyigazgatósághoz. A kir. pénzügyigazgatóság a visszatérítés iránti kérelmet elutasította. Határozatának indoklása szerint azért, mert a megítélt tó'ke és annak valorizált értéke közötti különbözet nem kárösszeg, nem járulékos természetű követelés, hanem a per főtárgya és a valorizált érték az illeték megállapításánál figyelmen kívül nem hagyható. A panaszt az alábbiak alapján nem lehetett alaposnak elismerni : Igaz, hogy a bírói gyakorlat, valamint a törvényhozás kárként fogja fel a pénzérték időközi csökkenése folytán fizetendő többletet, de a kár nem szerepel az 1914 : XLIII. te. 31. § -ának 2. bekezdésében meghatározott módon felsorolt azok között a járulékos követelések között, amelyek a főkövetelés mellett az érték megállapításánál figyelmen kívül maradnak. A 4. bekezdésben a «kár» más vonatkozásban szerepel, s az a körülmény, hogy itt a 2. bekezdésben felsorolt járulékokkal együtt történik a kárról említés, az nem szolgálhat alapul annak megállapítására, hogy a 2. bekezdés rendelkezése a «kár»-ra is kiterjed. Ugyanis a 4. bekezdés csak azért említi a kárt is, hogy ha csupán ez a kereset tárgya, — annak ellenére, hogy esetleg a kár igénylésére szolgáló alapkövetelés megvizsgálására is kiterjeszkednék a perbíróság — az illetékalap megállapításánál mégis csak egyedül a kár értéke az irányadó. 62. A még be nem jegyzett részvénytársaság által kötött ingatlanvételi szerződést a bejegyzéstől, mint felfüggesztő feltételtől függő jogügyletként kell illeték alá vonni. (Közigazgatási bíróság 1658/1929. P. sz.) Indokok : A részvénytársaság részére a cégjegyzékbe való bejegyzés és kihirdetés előtt kötött ügyletek csak azalatt a feltétel alatt és attól az időponttól fogva tekinthetők a részvénytársaság ügyletei gyanánt, ha és amikor az a kereskedelmi törvény 160. §-a alapján törvényesen létezővé válik, azaz a cégjegyzékbe bejegyeztetett és ez a körülmény a Központi Értesítőben kihirdettetett. Az illeték tárgyául szolgált közgyűlési jegyzőkönyvben foglalt ingatlanátruházás ennélfogva felfüggesztő feltétellel kötött jogügyletnek tekintendő, amelynél a feltétel — a részvénytársaság bejegyzése és kihirdetése — 1924. évi június hó 30-án következett be s így a városi ingatlan vagyonátruhá-