Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

28 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. A bíróság ezt a kifogást alaptalannak találta. Az igazgatóság tagjainak ebben a minőségükben bármely elnevezés alatt juttatott javadalmazás az 1927. évi 400/P. M. számú H. Ö. 2. §-a szerint tantiémadó alá esik. Az elnök tiszteletdíja után tehát tantiémadót kell fizetni. Panaszos azt állítja, hogy a tiszteletdíj címén folyósított összegek az elnök kocsi kiadásainak megtérítését képezték. Javadalmazás minden olyan szolgáltatás, amelyet a vállalat az igazgatóság tagjainak ebben a minőségükben a vállalat érdekében teljesített munkásságuk ellenértékeként ad. Ha tehát a vállalat az elnöknek kocsi kiadásai megtérítése címen folyósította volna a tantiémadó alá vont összegeket, azok akkor is tantiémadó alá tartoznának, mert a vállalat érdekében teljesített munkássága ellenében adattak. A H. Ö. 2. §-ához fűzött Utasítás 2. bekezdése szerint a ténylegesen és beigazoltan felmerült utazási költség megtérítése nem vonható tantiémadó alá, mert az ily célból kifizetett összeg nem javadalmazás. Panaszos vállalat azt, hogy elnöke a vállalat szolgálatában utazásokat teljesített volna, nem bizonyította, de a folyósított tiszteletdíjak számszerű összege még a valószínűségét is kizárja annak, hogy azok az elnök utazási költségeinek a megtérítését képeznék, mert azoknak túlnyomó része 1.000,000 koronás és 500,000 koronás tételekben lett folyósítva. A ténylegesen felmerült utazási költség nem lehet állandóan kereken 80 és 40 P, valószínűbb tehát az, hogy az elnöki tiszteletdíjak jelenléti díjak fejében folyósíttattak. Az elnöki tiszteletdíj — ha az elnök kocsiköltségének megtérítésére is van szánva — az elnök javadalmazása és mint ilyen tantiémadó alá esik. 35. Árengedmény után forgalmi adó nem jár. (Közigazgatási bíróság 10,788/1929. P. sz.) Indokok : A F. Bernát és fiai részvénytársaság csatolt leveleiből az állapítható meg, hogy a panaszos a nevezett részvénytársasággal oly szerződéses viszonyban állt, hogy ha a panaszos a részvénytársaság áruiból havonta legalább 200.000,000 korona értékűt elárusít, akkor a részvénytársaság az eladott áruk árának 5 °/0-át panaszosnak utólagos jóváírással, illetve az utóbb küldött áruk árából való levonással megtéríti. Ez az 5 % tehát csakis árengedménynek tekinthető, amely árengedmény agyán nem mindjárt az áruszállításnál adatott meg, de a fentebb ismertetett feltétel mellett már előre biztosíttatott. És ez az 5 % nem