Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 25 ségének tiszta keresetként a könyvből kitűnő végeredménynél nagyobb összeg meg nem állapítható. Minthogy a fellebbezéssel kapcsolatban megtartott könyvvizsgálatról felvett jegyzőkönyv azt a megállapítást tartalmazza, hogy a panaszos fél cége, a F. Aurél fiai gazdasága által bemutatott könyvek a kereskedelmi törvénynek megfelelően ós a kettős könyvvitel szabályai szerint kifogástalanul vezettetnek és hitelt érdemlők, a könyvszakértői szemle megtartása ezen üzemeknél sem mellőzhető és az új eljárás során a könyvvizsgálatot ki kell terjeszteni a szeszgyártás ós a szeszfinomításra is, a közösen könyvelt üzleti kiadásokat szakszerűen el kell különíteni egymástól, s ennek megfelelően kell a kereseti adóalapokat meghatározni. • 3. A jövedelem- és vagyonadóra vonatkozó, a panasziratban részletezett és könyvvizsgálattal kapcsolatos kifogásokat és észrevételeket a könyvszakértővel közölve, esetleg újabb könyvvizsgálattal tisztázni és elbírálás tárgyává kell tenni. 30. Időtartamhoz nem kötött jogosítványokból való leírás. (Közigazgatási bíróság 16,612/1929. P. sz.) Indokok: Panaszos azt kifogásolja, hogy az «Atlas» szó használatában álló jogosítvány értékéből és a G. Jenőtől átvett üzletkeret értékéből eszközölt leírásokat megadóztatták. A bíróság a kifogást alaptalannak találta. , Az 1927. évi 400/P. M. számú H. Ö. 14. §-a részletesen felsorolja azokat a leírásokat, amelyek adómentesek. Az időtartamhoz nem kötött jogosítványok a 14. §-ban nincsenek megjelölve, tehát azoknak értékéből eszközölt leírás a 14. § 3. bekezdése alapján adóköteles. Panaszos további kifog hogy az első (csonka) üzletóv egy évre kikerekített adóköteles nyeresége után vetették ki az adót a második üzlet évre is. A bíróság ezt a kifogást is alaptalannak találta, mert a felhívott H. Ö. 11. §-ának 1. bekezdése szerint az adókivetés alapja az adóévet megelőző évben lezárt mérleg adóköteles nyeresége, és ha ez a mérleg csonka, akkor a 2. bekezdés szerint évi eredménynek azt a nyereséget kell tekinteni, amely a mérleg időtartamának az egyévi időtartamhoz való arányában tizenkét hónapra esik. 31. Szakértői becslés értékcsökkenésre nézve. (Közgazdasági bíróság 16,811/1928. P. sz.) Indokok: Panaszos azt kifogásolja, hogy az 1926. évi mérlegszerű nyereségből közgyűlési határozat alapján érték-