Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

24 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. A panaszban említett az a körülmény, hogy panaszos vállalat 1925. december 31-én áru- és anyagkészletét a felhívott H. Ö. rendelkezései szerint 2.864,497 pengővel értékelhette volna, nem szolgálhat alapul arra, hogy a tényleges értékeléssel szemben mutatkozó különbözet adóalapjából levonassék, mert az adómérleg felállításánál a zárszámadás adatai az irányadók és nem lehet azt figyelembe venni, hogy a vállalat miképpen állíthatta volna össze a mérlegét, hanem a közgyűlés által jóváhagyott mérleg adatai alapján kell az adóalapot kiszámítani. Ugyanezen okból nem teljesíthette a bíróság panaszosnak azt a kérését sem, hogy a látszólagos nyereségből figyelembe nem vett összeg adómentes tartalékként kezeltessék. 29. Szabályellenes egy oly határozat, amely az általános kereseti adó alá eső üzemek kereseti adóalapját egy összegben és nem elkülönítve állapítja meg. — Szeszgyári kereset megállapítása. (Közigazgatási bíróság 13,808/1924. P. sz.) Indokok : A bíróság a rendelkező rész értelmében határozott: 1. mert a megtámadott határozat az általános kereseti adó alá eső üzemek kereseti adóalapját egy összegben és nem elkülönítve állapítja meg. 2. Mert a szeszgyártásból és finomításból (szeszgyárból) eredő kereseti adóalap megállapításánál a könyvvizsgálat részletes keresztülvitelét az 1926. évi december hó 31-én felvett jegyzőkönyvben foglalt azon jogi álláspont alapján, hogy az elsőfokú kivetés e két üzemre a pénzügyminiszteri rendelet alapján «országosan egyöntetűen, vallomásadás nélkül és hivatalból történt és így ez a kivetés res judicata» mellőzte, holott ezen jogi álláspont téves, mert rendes kereskedelmi könyvek vezetése esetén, adózónak törvényben biztosított joga a valóságos könyvből kitűnő tiszta kereset alapján való adózhatás és ezzel ellentétest a 9200/1926. VII. sz. a. pénzügyminiszteri rendelet sem foglal magában, sőt a kereskedelmi könyvek tekintetbevételét ezen rendelet 8. pontja külön is előírja és a bíróság a fennálló törvényes szabályok alapján a hivatkozott rendelet 8. §-ának oly értelmet tulajdonít, hogy több üzemre vonatkozó együttes könyvvezetés esetén is a könyvek alapján adózásnak helye van, ha könyvszakértők szerinti elkülönítés keresztülvihető és ha könyvvezetési szempontból az együttes vezetésnek helye van s ha az üzleti események teljes egésze hűségesen lerögzítve van, az együttesen vezethető üzemek összes-