Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

22 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. Minthogy pedig ezekből kétségtelen, hogy az adózó fél 1927. évi átalányozása kizárólag a rendszeres ügyvédi tevékenységből eredő bevételre terjed ki, minthogy a zárgondnoki ténykedés ilyen állandó és rendszeres ügyvédi foglalkozásnak nem minősít­hető ilyennek egy olyan nagyobb terjedelmű zárgondnokság,, mely a zárgondnoknak jelentősebb összegű és rendkívülinek jelentkező bevételt eredményez, az alsófokú hatóságok ezen rendkívüli bevételt annál is inkább jogosan vonták külön általános forgalmi adó alá, mert az általános forgalmi adónak átalányösszegben való megállapítása az 1921. évi 130,000. sz. P. M. utasítás 178. §-a értelmében az adózófélre kedvezményt nem biztosít, ezen külön bevétel megadóztatásának mellőzése pedig nyilván ilyen kedvezményt biztosítana a panaszos részére. 27. Lakás céljaira nem szolgált épület átalakítása lakás céljaira. Közigazgatási bíróság 5929/1930. P. sz.) Indokok : A nem vitás tényállás szerint a szóbanforgó át­alakított épületek ipari célra szolgáló helyiségek voltak, tehát a jelen esetben lakás céljára nem szolgált épület alakíttatott át lakásokká. Minthogy az 1925 : XVIII. tc. 3. § f) bekezdése szerint a lakás céljára nem szolgált épület átalakítása folytán keletkezett új épületet, ha az átalakítás folytán új lakás keletkezett, a 30 évi házadómentesség megilleti és minthogy a hivatkozott törvény 7. §-ának 2. bekezdéséhez fűzött utasítás értelmében az épít­kezés megkezdésének időpontja az adómentesség szempontjá­ból közömbös, mivel ez csupán a törvény 5. és 6. §-ában foglalt házadómentesség engedélyezésének a feltétele, ezért ki kellett mondani, hogy panaszosnak a szóbanforgó átalakított épüle­tekre vonatkozólag a 30 évi adómentességre igénye van. Tekintettel azonban arra, hogy a panaszosnak átalakítás folytán két új háza keletkezett, amelyek különböző időben vétettek használatba, ezért a 30 évi házadómentesség kezdő időpontjának a megállapítására a kir. pénzügyigazgatóságot kellett utasítani. 28. Látszólagos nyereség. (Közigazgatási bíróság 10,141/1929. P. sz.) Indokok: Panaszos azt kifogásolja, hogy az áru és anyag­készlet értékesítése folytán az 1925. üzletévben mutatkozó 2.240,560 pengő 92 fillér látszólagos nyereségből csak 88,279 P 84 fillér vétetett figyelembe.

Next

/
Thumbnails
Contents