Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

Közigazgatási és Pénzügyi jogi Döntvénytár. 19 jövedelemforrásokból eredő jövedelem kiszámításánál az egyes jövedelemforrások nyersbev ét eléből levonandók. E szakasz 3. pontja említi az épületek, gépek, valamint az egyéb holt leltári tárgyak elhasználása fejében eszközölhető évi leírásokat, azonban ez a pont és a hozzáfűzött utasítás szövegéből világosan kitűnik, hogy ilyen tartalékalap a házadó alá eső épületek értékcsökkenéséből adózatlanul nem alakítható leírás csak üzemi épületeknél, vagyis azoknál az épületeknél eszközölhető, amelyeknek haszonértéke az erdő és mezőgazdasági üzem eredményében, vagy az ipar és kereskedelem és egyéb haszonhajtó foglalkozás, valamint a bányamívelés eredményében már bennfoglaltatik, vagyis mindazoknál az épületeknél, amelyek a házadó alól állandóan mentesek. Az, hogy a H. Ö. 18. §-a — mely a házadó alá eső épületek jövedelmének kiszámítási módját tárgyazza — a 11. § rendelkezései szerint levonható tételekről tesz említést, nem döntő körülmény. Eámutat a bíróság ugyanis arra, hogy nemcsak a panaszos által vitatott 3. pontban, hanem a 2. pontban, a tatarozási és karbantartási költségeket illetőleg is megkülönböztetés áll fenn a bérházak és az üzemi épületekre vonatkozólag. Vagyis a H. Ö. 11. §-ában felsorolt levonási tételek a jövedelemforrások eredetének megfelelően jöhetnek csak figyelembe. •Mindebből nyilvánvaló, hogy a panaszost a bérházak értékcsökkenése után igényelt leírás nem illeti meg. Minden jogos alap híján van az a panaszbeli kérelem is, hogy a tatarozások fejében engedélyezett 1928. évi házadómérséklés folytán a házadó és járulékaiban előállott megtakarítás az összes jövedelemből levonassék, mert a H. Ö. 12. §-ának 1. bekezdése szerint csak az adózót terhelő és általa az adóévet megelőző évben tényleg befizetett egyenes adók vonhatók le. A panaszosnak e kérdés körüli okfejtése teljesen téves, mert ez a megtakarítás nála külön jövedelemként figyelembe sem volt vehető. Mindezen okoknál fogva a rendelkező rész szerint kellett határozni. 23. Saját tőke gyanánt kell számításba venni az adókulcs megállapítása során az új részvényekért befizetett és a saját tőkéhez csatolt összeget. (Közigazgatási bíróság 15,872/1928. P. sz.) Indokok: A részvénytársaság az 1926. évi október hó 27-én új részvényeket bocsátott ki, amelyeknek osztalékjogo2*