Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

Közigazgatási és Pcnzügyijogi Döntvénytár. ' Indokok : Az ül. díjj. 59. tétel 4. pontja második bekezdésében felsorolt levélformájú okiratbafoglalás esetén is feltétlen illetékköteles jogügyletek közt a kezességi okirat nem foglaltatik. A «kötelezvény» fogalma alá pedig kezességi nyilatkozat ' az illetékkötelezettség — illetékmentesség szempontjából — nem vonható. Az ill. díjj. 59. tétel 4. pont második bekezdésében használt «kötelezvény» kitételnek ugyanis nem lehet azt az értelmet tulajdonítani, hogy az bármiféle és különösen a kezességvállalásból származó kötelezettség elvállalásáról szóló okiratot jelent, mert a kötelezvény és kezességi okiratot az ill. díjj. egymástól megkülönbözteti, mikor 64. és 60. tételeiben azokról mint külön illetéktárgyakról rendelkezik és a 64. tételben a tétel címzésével és az illetékek értékalapjának a kölcsöntárgyak értékében való megjelölésével világosan kifejezi, hogy a kötelezvény (kötvény, adóslevél) szó alatt kölcsönszerződésről kiállított okiratot ért. 9. Az I. fokú illeték a részvénytársaság cégváltoztatásánál akkor is jár. ha a régi cég alatt kibocsátott részvényeknek az új cég alatt kiállítandó részvényekkel való becserélése iránt nem történt intézkedés. (Közigazgatási bíróság 127. számú jogegységi megállapodás.) Indokok : Az 1920 : XXIY. tc. 14. §-ának 5. pontja azt a rendelkezést tartalmazza, hogy : Ha a részvénytársaság részvényeit bármi okból más részvényekre cseréli be a nélkül, hogy az új részvényekre bármiféle befizetés történnék (pl. a névre szóló részvényeket előmutatóra szóló részvényekre cseréli fel vagy viszont, a társaság cégét megváltoztatja stb.), minden új részvény után I. fokozat szerint kell az illetéket megfizetni. Az 1920 : XXIV. tc. 14. §-ának címéből, annak minden rendelkezéséből nyilvánvaló, hogy az abban megállapított illetékeknek tárgya nem a részvényokirat, hanem a társasági szerződés és annak részben úgyletújításnak minősülő, részben újításnak nem tekinthető olyan módosításai, melyek a kereskedelmi törvény 157. §-a 1. és 4. pontjai, 179. §-a 7. pontja és 181. §-a értelmében a szerződést tartalmazó alapszabályokba felveendők és a kereskedelmi cégjegyzékbe bevezetendők. Az 5. pont a részvénytársaságnak azon befizetéssel, t. í. az alaptőke és társasági vagyon gyarapításával nem kapcsolatos ügyleteit, jogcselekményeit vonja I. fok. illeték alá, melyeknél