Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

8 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. fogva a régi részvényeknek újakkal való becserélése válik szükségessé s aziránt, hogy a cégváltoztatásnak külön rendelkezést nem igénylő jogkövetkezménye az új cégnek a részvényokiratokba felvétele nem lehet kétség, mert a társaság csak bejegyzett cége alatt lehet jogok és kötelezettségek alanya s a régi cég alatt kibocsátott részvények nem kifejezői a részvényeseket megillető társasági vagyonrésznek. Ezeknél fogva és arravaló figyelemmel is, hogy a 14. § 1. pontja éppen úgy, mint az 5. pont, «minden egyes részvény» után rendeli az illetéket fizetni, de a törvény hatálybalépése óta a tulajdonképpeni részvény kibocsátási illetékek jogosságának elbírálásánál sohasem volt vitás, hogy a részvény nem tárgya az illetéknek, hanem csak az illeték alapjának meghatározója s az illeték jogossága nem függ attól, hogy részvények tényleg kibocsáttassanak, az 5. pontnak az 1. ponttal egyező rendelkezését sem lehet ellenkezően értelmezni és jogos a megállapodásban kifejezett álláspont. 10. Uj részvények kibocsátásával kapcsolatban egyidejűleg a régi részvények névértékét a részvényjegyzők által befizetett összegből felemelik, a befizetett teljes összeg alapulvételével kiszabott illetéken felül nem lehet külön illetéket^ követelni a régi részvények névértékének felemelése után is. (Közigazgatási bíróság 129. számú jogegységi megállapodás.) Indokok : A kérdésben levő illeték jogilag a társasági szerződés utáni illetéknek minősül. Másrészt nyilvánvaló, hogy a részvények után befizetett összeg jogilag csupán a részvények névértéke erejéig tekinthető vagyoni betétnek s csak ennyibenlesz a társasági szerződés tárgya, mert a részvénytulajdonos részesedési igényét kizárólag a részvényei névértékének az alaptőkéhez való aránya határozza meg. Ezeket szem előtt tartva, ha a részvénytársaság az új részvények kibocsátásával kapcsolatban és egyidejűleg a régi részvények névértékét felemeli és terv szerint, vagyis a régi részvényesek és az új részvényjegyzők hozzájárulásával, — a befizetés kifejezetten azzal a rendeltetéssel történik, hogy a befizetett összeg egy része a régi részvények névértékének felemelésére fordítandó — ez a részösszeg nem tekinthető a részvénytársaság vagyonába kerülő oly értéknek, mely felett az szabadon rendelkezhetnék, vagyis amelyet a társaság vagyonából számolnak át az alaptőkére, hanem olyannak, amelynek befize-