Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 3 A vitás kérdés az, hogy az 1920 : XXIV. tc. 7. §-a meg­szüntette-e a szegénységi jogon perlő fél által kiállított ügyvédi meghatalmazásnak az 1914 : XLIII. tc. 75. §-án alapuló illeték­mentességét? Erre a kérdésre tagadólag kellett válaszolni, mert : 1. Az 1920 : XXIV. tc. 7. §-a csak az ill. díjj. 71. tételének es az 1914 : XLIII. tc. 29. §-ának rendelkezéseit szüntette meg, amint ez a § 1. pontjában kifejezetten bentfoglaltatik. 2. A most jelzett törvény 4. bekezdése sem érinti a sze­génységi jogon alapuló személyes illetékmentességet s csak azt állapítja meg, hogy az ügyvédi meghatalmazás akkor is illeték­köteles, ha az eljárás illetékmentességben részesül, itt tehát nyilván tárgyi illetékmentességről van szó, mely a személyes illetékmentességtől jogi hatás tekintetében is különböző. 3. Maga az 1920 : XXIV. tc. 7. §-a is kifejezi, hogy a meg­hatalmazás olyan okirat, amelyben a kiállító egyoldalú nyilat­kozata alapján a másik fél arra nyer jogot, hogy a kiállított nevében eljárjon, tehát a szegénységi jogon perlő által egy­oldalúan kiállított meghatalmazás illetékmentességének elvonása a szegényjogon járó illetékmentes perelhetés korlátozását jelen­tené, aminek elfogadható jogelvi indoka nincs. 5. Az adóvallomás beadásának elhalasztása iráni benyújtott kérvényt az ill. díjj. 14. tétel p) pontja alapján illetékmentes beadványnak nem lehet tekinteni. (Közigazgatási bíróság 122. számú jogegységi megállapodás.) Indokok : Az ill. díjj. 14. tételének p) pontja az adóvallo­más beadásának elhalasztása iránt benyújtott kérvényt nem sorolja fel a bélyegmentesség kedvezményében részesülő be­adványok között. Ennek a tételnek a jegyzete pedig olykép rendelkezik, hogy a jp) betű alatt felsorolt beadványokban foglalt kérelmek, ha szorosan a vonatkozó törvényeken nem alapulnak, hanem ezek­ben valamely, a törvény szabályain kívül eső kedvezmény meg­adása kéretik, bélyegmentességben nem részesülnek. Az adóvallomás beadásának elhalasztása iránt benyújtott kérvényt az ill. díjj. 14. tétel pontjának fentebb meghatáro­zott negatív s a 14. tétel jegyzetének pozitív rendelkezése értel­mében illetékmentes beadványnak tekinteni nem lehet. Ugyanis a legújabb törvényalkotás úgy az alanyi, mint a tárgyi adókra nézve az adóbevallást teszi az adókivetés alap­jává s a bevallás beadására meghatározott határidőnek el­1*

Next

/
Thumbnails
Contents