Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXIII. kötet (Budapest, 1932)

2 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. (Közigazgatási bíróság 120. számú jogegységi megállapodás.) Indokok : Az 1920 : XXIV. tc. 30. §-ának 4. bekezdése azt rendeli, hogy az okiratok megsemmisítése iránt indított eljárásban a határozati illetéket a megsemmisítés iránt benyújtott kérvényen kell leróni. Ennek a rendelkezésnek következtében kérdésessé vált az. hogy melyik az a kérvény, amelyiken a határozati illetéket leróni kell: azon-e, amelyiket az eljárás megindításakor benyújtani (Pp. 740. §) vagy pedig azon, amelyiket abból a célból, hogy a bíróság a megsemmisítést határozatilag kimondja, még külön be kell adni (Pp. 753. §)? A törvénykezési illetékről szóló 1914 : XLIII. tc. sem tartalmaz ebben a kérdésben kifejezett rendelkezést. Azonban ez a törvény a perenkívüli eljárás bizonyos kategóriáiban olykép rendelkezik, hogy a fizetési meghagyásos eljárásokban, a fizetési és biztosítási meghagyás illetékét, továbbá a közjegyzői okirat alapján végrehajtást rendelő végzések után járó illetéket a kérvényre vagy a kereset első példányára kell ragasztani. A törvény eme rendelkezéseinek az okirat megsemmisítési eljárásra is kiterjeszthető helyes magyarázata tehát csak az lehet, hogy a határozati illetéket az okiratok megsemmisítése iránt indított eljárásokban is az eljárás megindítása iránt benyújtott kérvényen kell leróni, amit annál inkább ki kellett mondani, mert a Pp. 756. § értelmében előterjesztendő egyszerű kérelem benyújtására tulaj donkép csak azért van szükség, mert az elveszettnek hitt okirat közben megkerülhetett vagy a tényleg elveszett okiratot megtaláló közben a félnek bemutathatta, tehát ezen célszerűségi okból való megismétlése az eljárás megindítása iránt benyújtott kérelemnek. 4. Szegénységi jog alapján perlő fél által kiállított ügyvédi meghatalmazás illetékmentes. (Közigazgatási bíróság 121. számú jogegységi megállapodás.) Indokok : Az 1914 : XLIII. tc. 29. §-a értelmében a meghatalmazás polgári ügyben, bűnügyben, közigazgatási vagy bármely más ügyben vagy célra, illetékköteles. Ugyanezen törvény 75. §-a értelmében a bírói eljárásokban a szegényjogon alapuló illetékmentesség kiterjed mindazokra az iratokra, amelyeknek illetéke a szegénységi jogban részesült felet terhelné. A bírói gyakorlat a szegénységi jog alapján perlő fél által kiállított ügyvédi meghatalmazást ezek közé az illetékmentes iratok közé sorozta.