Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1930)

14 Közigazgatási én Pénzügyijogi Döntvénytár. ségi tárgyalásra hivandók meg, illetve a becslés újból szabályszerűen lefolytatandó. (Közigazgatási bíróság 10,881/1928. P. sz.) A kir. Közigazgatási bíróság : Az újrafelvételi kérelemnek helyt adva, az 1926. évi október hónap 15. napján P. 20,125. sz. alatt hozott ítéletének az illeték alapjára és mértékére vonatkozó részét hatályon kívül helyezi. Az ügy érdemének eldöntése előtt elrendeli, hogy : 1. a kir. pénzügyigazgatóság kísérelje meg az illetékköteles felekkel a megegyezést az átruházott ingatlan 1924. évi január hónap 22-én fennállott közönséges forgalmi értékének egyességi megállapítására ; ha ez a megegyezés létre jön, a megtámadott illetéket annak megfelelően saját hatáskörében helyesbítse s ennek megtörténtéről és arról, hogy a felek a helyesbítésben megnyugodtak, tegyen az ügyiratok felterjesztése nélkül jelentést ; 2. ha a megegyzés nem jön létre, a vitás forgalmi értéket a 40,000/1921. P. M. rendelet 21—24. §-ai szerint foganatosítandó hatósági szakértői becslés útján állapíttassa meg s annak eredményéről az ügyiratok felterjesztésével tegyen jelentést. Indokok : P. László községi jegyző a P. 2800/1928. sz. végzés folytán történt meghallgatása alkalmával azon a hatályon kívül helyezett ítéletben a döntés alapjául elfogadott jelentésére vonatkozóan, hogy az illetékköteles felek a községi becslésnél értesítés dacára nem jelentek meg, úgy nyilatkozott, hogy a feleket megidézte a becsléshez, de az idézés vétíve a község irattárából elveszett. A bíróság ezt a nyilatkozatot tévedésen alapulónak látja, mert eltekintve attól, hogy a jelentés szövegében az «idézés» szó át van húzva ós helyébe az «értesítés» szó van írva, továbbá, hogyha idézés adatott ki, annak vétívót az adó és értékbizonyítványhoz kellett volna csatolni, a községi jegyző által a panaszlóhoz 1925. évi április hónap 23-án — tehát a meghallgatás előtt hosszabb idővel — intézett, az ügyiratok között levő levél tartalma szerint ő a bizonyítvány kiállításának körülményeire már akkor 3em emlékezett, de azt látta, hogy a felek a becsérték elfogadása iránt nem hallgattattak meg. Ezeknél fogva azt kellett tényként megállapítani, hogy az illetékköteles felek a becsléshez szabályszerű módon nem hívattak meg és meg kellett állapítani azt is, hogy ha küldtek is nekik arra vonatkozó valamely értesítést, minthogy a községi jegyzőnek sem jelentésében, sem utólagos nyilatkozatában nem említtetik, hogy egy meghatározott becsérték elfogadására felhivattak vagy meg nem jelenésük következményeire figyelmezi