Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1930)
4 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. egyenesadók alá, amelyben lakhelyük van. Tekintettel arra, hogy a szolgálati viszonyból származó és nem közpénztárból kifizetett illetmények adóztatására nézve az egyezményben különleges intézkedések nincsenek, a csehszlovák köztársaságterületén fekvő részvénytársaságtól élvezett szolgálati illetmény a panaszos lakhelyén keresetiadó alá vonandó. A tantiémek megadóztatására vonatkozóan azonban az egyezmény V. cikkének 2. bekezdésében különleges rendelkezések vannak, amelyek értelmében a tantiémekre eső adót abban az államban kell kivetni, amelyben a tantiémet fizető vállalat székhelye van és így a bratiszlavai részvénytársaságtól élvezett tantiéme a magyar állam területén jogosan nem vonható általános keresetiadó alá. Az előbb kifejtettek szerint általános keresetiadó alá a panaszosnak csak az egyezmény alá nem eső jugoszláviai és romániai összes javadalmát, továbbá a bratiszlavai illetményjavadalmat lehet vonni, amelynek összege a bevallás és a pótJólag beadott részletezés szerint 459.122,689 papírkorona, illetve '30,600 aranykorona. A panaszostól tehát az 1925. évre csak 1530 aranykorona általános keresetiadót lehet követelni. A jövedelemadót a panaszos két indokból támadja meg. Elsősorban vitatja azt. hogy a fentebbiekben ismertetett jövedelmei Magyarországon jövedelmiadó alá nem vonhatók ; panaszolja továbbá, hogy tőkevagy ónból eredő jövedelem címén 2000 aranykoronát vettek fel. A bíróság mind a két panaszt alaposnak találta. Az illetmények szempontjából alapos a panasz azért, mert az 1925. évi J. V. H. Ö. 72. §-a értelmében a Magyarországtól elszakított területekről származó jövedelmek — a tőkevagyonból eredő jövedelem kivételével — jövedelemadóval nem rovan<lók meg. Ezek a felsorolt jövedelmek tehát mentesek a jövedelemadó alól, tekintet nélkül arra, hogy részben vagy egészben általános keresetiadó alá" esnek-e vagy sem. A tőkéből eredő jövedelem megállapítása tekintetében is alapos a panasz azért, mert a panaszos részletezte úgy részvényanyagát, mint az azokból eredő 1924. évi bevételét és nincs semmi adat arra nézve, hogy a panaszosnak akár több részvénye, akár azokból több jövedelme lett volna. Ezért a bíróság a panaszos bevallásának elfogadása mellett, a tőkevagy ónból eredő jövedelmet 755 aranykoronában állapította meg. Ezeknek a figyelembevételével a jövedelemadó alapja következőleg alakul :
