Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XXI. kötet (Budapest, 1930)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 5 házbirtokból 1889 K tantiém (hazai) 1000 K szolgálati illetmény (hazai) ... 8113 K tőkejövedelem 755 K összesen . . . 11,757 aranykorona, mely után felemelt adótételként 685 aranykorona jár, Az adófelszólamlási bizottság határozatának a vagyonadóra vonatkozó részét hatályon kívül helyezni és új határozat hozatalát elrendelni kellett, mert az adófelszólamlási bizottság a vagyonadó ellen emelt kifogásokat el nem bírálta. 4. A városi ingatlanátruházási illetéknél az egyetemlegesség az illeték fizetésére csak annyiban áll fenn, amenynyiben az illeték az elsősorban kötelezőktől be nem hajtható. (Közigazgatási bíróság 23,891/1926. P. sz.) Indokok : Igaz ugyan, hogy a panaszolt határozatban felhívott törvényszakasz 3. bekezdése egyetemleges felelősséget állapít meg arra az esetre, ha két vagy több személy jut közösen valamely dolog birtokába, de e mellett ugyanennek a törvényszakasznak 1. bekezdése azt is kimondja, hogy az öröklési és ezzel kapcsolatos ingatlan Aragyonátruházási illeték fizetésére a szerző fél köteles. Ezt a két rendelkezést egybevetve és figyelemmel az öröklési illeték kiszabásának alapjára és kulcsának megállapítására vonatkozó, a törvény 85. és 87. §-aiban foglalt rendelkezésekre, ezeknek a rendelkezéseknek az értelme lényegileg egyezik az 1883 : XLIV. tc. 95. §-ának azzal a rendelkezésével, amely szerint az adók és illetékekre az egyetemlegesség csak akkor és annyiban követelhető, amikor és amennyiben a tartozás az elsősorban kötelezettől be nem hajtható. Minthogy pedig az idézett törvény 117. §-a szerint ezek a törvényes rendelkezések a városi ingatlan vagyonátruházási illetékre is irányadók, tehát panaszos az illetéknek azt a részét, amely örököstársára esik, behajthatlanság igazolása hiányában ezidőszerint nem tartozik megfizetni: a rendelkező rész értelmében kellett határozni. 5. Részvények jegyzését biztosító megállapodás után csak ívenkénti állandó okirati illeték jár. (Közigazgatási bíróság 5410/1927. P. sz.) Indokok : A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert habár a kiszabás alapjául szolgált szerződésnek címzett