Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

76 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. (Közigazgatási bíróság 2902/1927. P. sz.) Indokok: A beszerzett bírósági iratokból megállapítható tényállás szerint panaszos az Orion bőrgyár részvénytársaságtól kapott ügyvédi meghatalmazás egyszeri másolatát csatolta be a P. Mórné elleni kényszeregyességi ügy folyamán s azt 500 korona mellékleti bélyegilletékkel látta el. Ezen tényállás alapján a panasznak helyet kellett adni. Helytelenül hivatkozik ugyanis a király pénzügyigazgatóság az 1920: XXIV. tc. 7. §. 3. bekezdésében foglalt rendelkezésre, mert a tényállás szerint nem egy ízben már felhasznált eredeti meghatalmazásnak más ügyben való felhasználásának esete forog fenn. Az eredeti meghatalmazásnak csak egyszeri másolatát csatolta be panaszos a kérdéses ügyben, azt ennélfogva, mint egyszerű másolatot csak mellékleti bélyeggel helyesen látta el. 100. Kiselejtezett tárgyak eladása, ha hasonló tárgyak gyártása vagy üzletszerű eladása nem tartozott a cég üzletkörébe, nem esik általános forgalmiado ala- (Közigazgatási bíróság 7778/1927. P. sz.) 101. Részperköltség megítélése esetében a részperköltség viselésében marasztalt peres felet terheli először is az ítéleti illeték fele azon a címen, hogy a saját perköltségét maga tartozik viselni és ezenfelül terheli őt az ítéleti illeték másik fele is olyan arányban, amily arányban a másik peres fél részéről felmerült perköltségek megfizetésében marasztaltatotL (Közigazgatási bíróság 8553/1927. P. sz.) 102. Abban az esetben, ha az igényperben több hitelező követelése szerepel, amennyiben azok összege az ingók értékét meg nem haladja, az ítéleti illeték szempontjából azok együttes összege irányadó. (Közigazgatási bíróság 3273/1927. P. sz.) Indokok: Igényperben az 1914: XLIIT. tc. 31. §. utolsó bekezdése értelmében az illetékek mértéke tekintetében vagy a követelés összege vagy az igényelt ingók értéke az irányadó.