Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. 71 de a földbirtok jövedelmének az első lókon 38,640 pengőben megállapított összegével szemben 68,762 pengőben való meg­állapítását annak kijelentésével, hogy a panaszló a bizottság tudo­mása szerint intenziven gazdálkodik, annál kevésbbé lehet el­fogadhatóan megokoltnak tekinteni, mert a bizottság is elismerte, hogy a panaszló termés eredménye a községi bizonyítvánnyal igazolt átlagos eredménynél 30%-kai kevesebb volt és a meg­állapítás még az átlagos eredménynek számítási alapulvételével is túlmagasnak mutatkozik. Á bizottság eljárása egyébként annyiban is hiányos volt, hogy a panaszlót — ki vallomásában felajánlotta jövedelem kimutatá­sának gazdasági könyveivel való igazolását — az igazolásra őt fel nem hívta, holott becslés előtt a tényleges jövedelem kiderí­tésére kellett volna iparkodnia. Végül rámutat a bíróság arra, hogy a váltságföldekből való jövedelem megállapításánál hivatalból ki kellett volna deríteni és levonásba hozni az államnak járó haszonbér összegét. 93. Ha valamely ingatlanra vonatkozó törlés engedélyezése mellett a követelés a még lekötve maradó ingatlanok által teljesen fedezve van, a tör­lési engedélyre nem a másodfokú, hanem csak az okirati illeték jár. •, , , . (Közigazgatási birosag 658/1927. P. sz.) Indokok: A törlési engedély nem vitás tartalma szerint H. Lajos 39.000,000 korona kölcsöntőke és járulékai erejéig zálog­jogot szerzett a cinkotai 3131., 3458. és 3657. számú telekkönyvi betétekben foglalt ingatlanokra; utóbb a 3458. számú telekkönyvi betétben foglalt ingatlanok lekötéséről lemondott azért, mert meg­győződött arról, hogy azt még a zálogjog előjegyzése előtt B. Sándorné tehermentesen megvette. Minthogy a zálogjog a többi három betétben foglalt ingatlanon változatlanul fennmaradt s panaszos minden további biztosítás nélkül önként mondott le arról az egyik ingatlanra bekebelezett zálogjogról, a bíróság azt állapította meg, hogy a többi három betétben foglalt ingatlan a panaszos követelésének teljes biztosí­tásául szolgál. Ennélfogva az illetékdíjjegyzék 92. tétel 2. jegyzetéből ki­folyólag a panasznak helyet kellett adni. A most szóbanforgó tör­lési engedéllyel ugyanis érvényben álló zálogjog meg nem szün­tethetik, mert a törlés engedélyezése mellett is a követelés a més. lekötve maradó ingatlanok által teljesen fedezve van, a törlési

Next

/
Thumbnails
Contents