Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

72 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntoényíár. engedélyre nem a másodfokozatú, hanem csak az okirati illeték jár, az pedig az okiraton lerovatott. 94. A földbirtokkal együtt bérbeadott szesz­gyárra, illetve ennek felszerelésére eső haszonbér általános keresetiadó alá esik. (Közigazgatási bíróság 10,203/1927. P. sz.) 95. Ha az adóhivatal, illetve az adófelszólamlási bizottság a bemutatott mérleget és nyereség-veszteség számlát az adóztatás céljára nem tartják alkalmas­nak és a könyvvizsgálat eredményét nem látják el­fogadhatónak, ettől eltérő adóalapot állapíthatnak meg ugyan, de ez esetben határozataikat tüzetesen indokolni tartoznak. /V-» • • w • • aiAnao n (Közigazgatási birosag 2/1928. P. sz.) 96. Kereskedő az általa vezetett «Pénztárkönyv* és «Hitelnaplóy) illetékhiánya miatt kirótt egyszeres és felemelt illeték törlését még abban az esetben sem igényelheti, ha ezek a könyvek az általános kereseti­adó céljaira is felhasználtatnak. (Közigazgatási bíróság 8001/1928. P. sz.) 97. A jövedelmi adóalap szempontjából adók után fizetett késedelmi kamatok levonhatás szem­pontjából ugyanazon elbírálás alá esnek, mint a tényleg fizetett adók. — Az ügyvéd tiszteletdijának jövedelmiadó alapjából magánjogi címen alapuló teherként való levonása nem igényelhető. (Közigazgatási bíróság 4181/1928. P. sz.) Indokok: A panasz a köztartozások után fizetett késedelmi kamatnak és az ügyvéd tiszteletdíjának az adóköteles összjövede­lemből való levonására irányul. A késedelmi kamatnak az adóalapból való levonására irányuló igényt jogosnak kellett elismerni, mert a J. V. H. Ö. 12. §-ának 2. bekezdése kifejezetten csak a tartozatlanul fizetett és az adó-

Next

/
Thumbnails
Contents