Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

32 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. gáltatásnak tekinthető és minősíthető és így ezen értékek után illeték nem jár. (Közigazgatási bíróság 23,450/1926. P. sz.) Indokok: A rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert a felterjesztett iratokban és különösen a Tata és Tóváros községekkel kötött és illetékkiszabás végett Osk. 172. és Osk. 195/1923. tételszámok alatt bemutatott áramszolgáltatási szerződésekben semmi nyoma nem találtatott annak, hogy az ezen szerződések 42. §-ában foglalt háramlási jogról való lemondás kapcsolatba lenne hozható a panaszosok között létrejött és Vsk. 626/1923. tétel alatt megilletékezett adásvételi szerződéssel, amely szerződés utáni pótilleték címén a panaszolt illeték kiszabatolt. A panaszosok között létrejött adásvételi szerződés és a már említett Tata és Tóváros községekkel kötött kétrendbeli áramszolgáltatási szerződések tartalmának és összes intézkedéseinek egybevetése alapján a m. kir. közigazgatási bíróság megítélése szerint az említett községek részéről a Tatai és Tóvárosi villamossági r.-t. által a Tatai és Tóvárosi takarékpénztár részvénytársaságtól megvett ingatlanok közül a Tatai 120. számú betétben A) 1. sorsz. 1436. hr. sz. alatt felvett 445 négyszögöl területű ingatlanra biztosított háramlási jog és elidegenítési és terhelési tilalomról való lemondás nem valamely külön ellenszolgáltatás, hanem annak ellenében történt, hogy az áramszolgáltatási szerződések 34. §-aiban foglalt megállapodás szerint 1973. évi január hó 1-én déli 12 órakor a vállalkozó tulajdonát képező, a község köz- és magánfogyasztásának ellátásához szükséges összes villamos berendezések és létesítmények ellenszolgáltatás nélkül a község tulajdonába mennek át. Ilyen körülmények között a pótilleték kiszabásánál alapul vett befektetési költségeket, vagyis 1,514.923,691 koronát, amelyből a felvett jegyzőkönyv szerint Tata és Tóváros községekre egyébként is csak 1,062.000,000 korona esik, a panaszosok között létrejött adásvételi szerződéssel kapcsolatban mint szolgáltatást figyelembe venni és megilletékezni annál kevésbbé lehet, mert a panaszosok között létrejött és 7.000,000 korona vételár mellett kötött szerződés illeték kiszabásának alapja 187.000,000 koronában megegyezés alapján a m. kir. pénzügyministerium 91,675 924 VIII. a. számú rendeletében foglalt hozzájárulás alapján állapíttatott meg és mert az áramszolgáltatási szerződésekben vállalt befektetési kötelezettség csak e szerződésekből a vállalkozó által várható előnyök ellenértékéül, de nem a panaszosok között létrejött adásvételi szerződéssel kapcsolatos ellenszolgáltatásnak tekinthető és minősíthető.