Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

1-2 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. (Közigazgatási bíróság 18,469/1926. P. sz.) Indokok: A panasznak helyet adni nem lehetett, mert a könyvszakértő véleménye, de magának panaszosnak az 1925. évi december hó 12-én felvett jegyzőkönyvben foglalt elismerése szerint is, panaszos a K. G. kereskedelmi részvénytársaságnak eladott üzleti áruk, berendezés és künlevőségek fejében a részvénytársaságtól 500.000,000 korona névérlékű részvényt kapott, azonfelül a fennállott 101.939,526 korona üzleti tartozást a részvénytársaság átvállalta, amiből nyilvánvaló, hogy a panaszos által átruházott üzlet ellenértékét nemcsak a részvényben kézhezvett összeg, hanem az átvállalt 101.939,526 korona tartozás is képezte és így miután ezen üzletátruházás után az illeték csak 500.000,000 korona után lett kiszabva, a különbözeiként jelentkező 101.939,526 korona után a törvényesen járó általános forgalmiadó, vagyis 3.060,000 korona, az 1921 . XXXIX. le. 30. §-ának 5. bekezdése értelmében, jogosan és törvényes alapon lett a panaszos terhére pótlóan előírva. 21. Deszkaépítményíí sertésszállások is házadó(Közigazgatási bíróság 11,047/1926. P. sz.) indokok: A panaszló azt vitatja, hogy a Zanati úton lévő sertés szállásai, mint nem állandó jellegű deszkaépítmények az 1922: XXII. tc. 1. §-a érlelmében házadó alá nem vonhatók. Minthogy az 1922. évi 18,2000. sz. p. ü. min. rendelet helyes meghatározása szerint állandó jellegűnek kell minden épületet tekinteni, melynek fennállása sincs időhöz kötve és az a kérdés, hogy mily anyagból van az épület, figyelembe nem vehető, minthogy továbbá a serléshizlalással iparszerűen foglalkozó vállalatok serlésszállásai az idézett törvénycikk 2. §-ában felsorolt, házadó alá nem eső épületek közé nem tartozik, azoknak adó alá vonása jogos. Vitatja továbbá a panaszló azt is, hogy a sertésszállások 1924. évi haszonértéke jogtalanul becsültetett 4000 korona alapbér szerint. Minthogy azonban ezek a szállások 1917-ben 100,000 K-ért voltak bérbeadva s a panaszló nem igazol, sőt fel sem hoz oly hasonló épületek bérére vonatkozó adatokat, melyek alapján a becslés sérelmesnek lenne elismerhető, a panasz ezen része sem mondható alaposnak. 22. Alkalmazottak által a vállalat céljaira attól jelvett összegekre vonatkozó vétbizonyítványok illetékmentesek.