Főző Sándor - Nádas László (szerk.): Közigazgatási döntvénytár XX. kötet (Budapest, 1929)

1-2 Közigazgatási és Pénzügyijogi Döntvénytár. (Közigazgatási bíróság 18,469/1926. P. sz.) Indokok: A panasznak helyet adni nem lehetett, mert a könyvszakértő véleménye, de magának panaszosnak az 1925. évi december hó 12-én felvett jegyzőkönyvben foglalt elismerése sze­rint is, panaszos a K. G. kereskedelmi részvénytársaságnak eladott üzleti áruk, berendezés és künlevőségek fejében a részvénytársa­ságtól 500.000,000 korona névérlékű részvényt kapott, azonfelül a fennállott 101.939,526 korona üzleti tartozást a részvénytársaság átvállalta, amiből nyilvánvaló, hogy a panaszos által átruházott üzlet ellenértékét nemcsak a részvényben kézhezvett összeg, hanem az átvállalt 101.939,526 korona tartozás is képezte és így miután ezen üzletátruházás után az illeték csak 500.000,000 korona után lett kiszabva, a különbözeiként jelentkező 101.939,526 korona után a törvényesen járó általános forgalmiadó, vagyis 3.060,000 korona, az 1921 . XXXIX. le. 30. §-ának 5. bekezdése értelmében, jogosan és törvényes alapon lett a panaszos terhére pótlóan előírva. 21. Deszkaépítményíí sertésszállások is házadó­(Közigazgatási bíróság 11,047/1926. P. sz.) indokok: A panaszló azt vitatja, hogy a Zanati úton lévő sertés szállásai, mint nem állandó jellegű deszkaépítmények az 1922: XXII. tc. 1. §-a érlelmében házadó alá nem vonhatók. Minthogy az 1922. évi 18,2000. sz. p. ü. min. rendelet he­lyes meghatározása szerint állandó jellegűnek kell minden épületet tekinteni, melynek fennállása sincs időhöz kötve és az a kérdés, hogy mily anyagból van az épület, figyelembe nem vehető, mint­hogy továbbá a serléshizlalással iparszerűen foglalkozó vállalatok serlésszállásai az idézett törvénycikk 2. §-ában felsorolt, ház­adó alá nem eső épületek közé nem tartozik, azoknak adó alá vonása jogos. Vitatja továbbá a panaszló azt is, hogy a sertésszállások 1924. évi haszonértéke jogtalanul becsültetett 4000 korona alap­bér szerint. Minthogy azonban ezek a szállások 1917-ben 100,000 K-ért voltak bérbeadva s a panaszló nem igazol, sőt fel sem hoz oly hasonló épületek bérére vonatkozó adatokat, melyek alapján a becslés sérelmesnek lenne elismerhető, a panasz ezen része sem mondható alaposnak. 22. Alkalmazottak által a vállalat céljaira attól jelvett összegekre vonatkozó vétbizonyítványok ille­tékmentesek.

Next

/
Thumbnails
Contents